A főállású egyéni és társas vállalkozók a szochó-fizetésnél elfelejthetik a 112,5 százalékos szorzót; jövőre a szochó alapja legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) 100 százaléka lesz. Az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. Vonzóbb lesz a kiva, januárban elmarad az üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja (így vélhetően a drágulása is), és visszamenőleg csökken a kiskereskedelmi különadó a sávhatárok emelése nyomán. Megszavazta az Országgyűlés a hétfőn bejelentett adócsomagot.

Hétfőn jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával tizenegy pontból álló, 80-90 milliárd forint értékű adócsökkentési és adóegyszerűsítési megállapodást kötött. Az erről szóló törvényjavaslatot még aznap benyújtotta az Országgyűlésnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a képviselők pedig rögvest határoztak is arról, hogy kivételes eljárásban tárgyalják az adócsomagot. Így kedd délután szavaztak is a törvényjavaslatról.

„A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről” nevet viselő jogszabály 23 oldalas, és az általános indokolás szerint „a kormány Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatja az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozatát”.

Csökkennek a kisvállalkozók terhei

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. Ez a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január elsejétől megszűnik, így a szochó alapja legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz. Ezen túl a jövő évtől az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak és a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak egyaránt negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. Utóbbiak bevallásában havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet, és a negyedévre jutó járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik: 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra nő.

A 40 százalék költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada két lépcsőben emelkedik: 2026. január 1-jétől 40 százalékról 45 százalékra, míg 2027. január 1-jétől 45 százalékról 50 százalékra nő.

Vonzóbb lesz a kiva

A kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximuma 6 milliárd forintra emelkedik. A magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra alkalmazandók.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.

Egyéb adóváltozások

A jövedéki adó valorizációja okán egyelőre nem drágul a tankolás, mert az a törvényjavaslat fél évvel elhalasztja az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékeinek 2026. évi valorizációját.

A kiskereskedelmi adómérték új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerülnek megállapításra. A sávhatárok módosítása már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandó, azaz a 2025. évi kiskereskedelmi adót a megváltozott sávhatárokhoz tartozó adómértékekkel kell meghatározni; az a cég, amely adóelőlegként már túlfizetésbe került, visszaigényelheti a túlfizetett adót. A visszaigénylés szabályai nem egyszerűek, a törvény indokolása részletezi őket.

A törvény bevezeti a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét. Ez jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe, mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Először a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni a szabályt.

Szintén bevezetik az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezményét, ami a más adókedvezményekkel csökkentett számított adó legfeljebb 80 százalékáig érvényesíthető, először a 2026-ban megkezdett beruházások után.

A salátatörvény ezen túl kibővíti a béren kívüli juttatások köre a rendvédelmi lakhatási támogatással.

A törvény számos adózási jogszabályt változtat meg, így részletes tanulmányozása elkerülhetetlen.

forrás:ado.hu