Nem sok jóra számíthatnak azok a magyar cégek, amelyeknek kintlevőségeik vannak, egy felmérés szerint nem nagyon csökken a fizetési kockázat, sőt a vállalkozások harmada növekedést vár. A nemfizetés a munkaerőpiacon is turbulenciákat okoz, mert nincs pénz új munkatársak felvételére. Magyarország továbbra is a veszélyzónában tartózkodik.

Magyarországon még mindig komoly probléma a késve fizetés. Az Intrum Justitia felmérésében szereplő cégek túlnyomó része, a megkérdezettek 72 százaléka látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza a vállalkozások fejlődését. A késve fizetés mögött változatlanul a vevők pénzügyi nehézségei állnak. A folyamat gyakran lánctartozásokat indít be: aki késve jut a pénzéhez, az maga is gyakran késve fizet.

A válság elhúzódó hatása hazánkban is jól kivehető. A vállalkozások fejlődési mutatói számos tekintetben romlottak. A megkérdezett vállalkozások 66 százaléka csökkenő árbevételről számolt be, és 59 százalékuk a túlélésért küzd. Miközben a fizetési idő hazánkban is stabilizálódni látszik a leírási veszteség 4,0 százalékról 4,3 százalékra nőtt az elmúlt évben. A megkérdezett cégek 44 százaléka mondta azt, hogy nem tervez további munkaerő-felvételt, és 32 százalékuk pedig elbocsátásokkal is számol. Összességében 95 százalék nem vár pozitív változást üzletmenetében és 33 százalékuk látja úgy, hogy az elkövetkező 12 hónap során növekedni fog a nem fizető ügyfelek száma.

"Az Intrum Justitia 2014-es felmérésének eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a késve fizetők jelentős rizikót jelentenek a vállalkozások napi üzletmenetében. A késedelmes fizetés csökkenti a likviditást, növeli a behajthatatlan követeléseket, és gátolja a további bővülést. A szigorú és következetes hitelezési szabályok alkalmazása az egyetlen járható út mind a kisebb vállalkozások, mind a nagyvállalatok számára, és ebben a követeléskezelőknek kulcsszerepük lesz a jövőben is" – hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

Rossz hír, hogy a válaszadók közel fele szerint a közeljövőben növekedni fog a fizetési kockázat, ráadásul 40 százalék továbbra sem készül munkaerő-felvételre, 30 százalék elbocsátásokkal is számol. Az sem jó hír, hogy a megkérdezettek háromnegyede nem lát pozitív változást az üzletmenetben, de azt is ki kell emelni, hogy a fizetési idők, azaz a számlák teljesítésének ideje minden szektorban csökkent.

Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetési hajlandóságot vizsgáló felméréséből kiderül, hogy Európában a vállalatok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetés miatt nem vesz fel új munkavállalókat, és minden negyedik európai vállalat szerint a fizetési késedelmek egyik következménye, hogy kénytelenek alkalmazottakat elbocsátani.

Jó hír azonban, hogy szektortól függetlenül folytatódik a 2012 óta tartó javuló tendencia, és mindenhol folyamatosan csökken a fizetési idő. A fizetés átlagos időtartama a fogyasztói szférában 34, a kereskedelmi szférában 47 az állami szférában pedig 58 nap. Egy további pozitív változás, hogy az EU-ban működő vállalkozások 86 helyett már átlagosan csak 80 napot várnak mielőtt kintlévőségeiket követeléskezelőnek adják. Ez a várakozási idő Magyarországon magasabb, átlagosan 89 nap.

Forrás: www.hvg.hu