Felkavarta az állóvizet Horváth András volt adóellenőr színre lépése, aki szerint 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen nem lép fel kellő erővel. Horváth szerint ő nem a levegőbe beszél, egyes adótanácsadók ugyanakkor kétségeiknek adtak hangot az intézményesített "letelefonálásokról" hallva, ráadásul szerintük nem is biztos, hogy egy ember ilyen mélységben átláthatta a rendszer működését. A hvg.hu által megkérdezett kiskereskedelmi láncok közölték, minden előírást betartottak, alapvető érdekük a tiszta kereskedelem, illetve van olyan cég, amely nem is lehet érintett határon átnyúló adócsalásban, mivel forgalmazott termékeinek 90 százaléka magyar.

Feljelentést tett a NAV egyik (immár volt) munkatársa hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András, aki hosszú ideje ellenőrzési szakkordinátorként dolgozott, a Levegő Munkacsoport és a VÉSZ közös rendezvényén állt a nyilvánosság elé múlt pénteken. A volt adóellenőr az Indexnek akkor elmondta, hogy az adóhivatalnál úgy tapasztalta, a kiemelt adózókkal, vagyis a legnagyobb magyar cégekkel és multikkal elnézőbb a NAV. Szerinte nagyjából 1000 milliárdos tétel az, amit a legnagyobbak évente elcsalnak, miközben a NAV ezekben az ügyekben rendszeresen elnézően viselkedett. Horváth a lapnak akkor azt mondta, munkája során – amelyben főként a határon átnyúló áfacsalásokat vizsgálta – az elmúlt években több ügyről is leállították, s volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált.

A volt adóellenőr ezek után hétfőn interjút adott a lapnak, melyben kifejtette, hogy szerinte évi 1700 milliárd forint kárt okozhat a költségvetésnek az eltűrt adócsalás, és az adóhatóság több száz vezetője tud a dologról. Az élelmiszer-ipari adócsalás szerinte annyira kiterjedt, hogy alig van olyan termék, amelyet nem érint.

Reális lehet az összeg, de . . .

Ez egy 22-es csapdája – fejtette ki a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, aki korábban az APEH elnökhelyettese is volt. Az adóellenőr ugyanis konkrét ügyeket az adótitok miatt nem nevezhet meg, és emiatt az adóhatóság sem nyilatkozhat. Általánosságban beszélni viszont Vámosi-Nagy szerint nagyon nehéz erről a bonyolult területről, ám ha azt vesszük, hogy a vélekedések szerint a magyar GDP negyede után nem fizetik be az adót, akkor akár a mondott összeg még reális is lehet.

Az adószakértő úgy véli ugyanakkor, hogy nem egyszerű az áfacsalás felderítése, több környező országokban ráadásul még rosszabb a helyzet. Vannak próbálkozások az áfacsalások visszaszorítására, a fordított áfát Vámosi-Nagy szerint például nem véletlenül vezették be egyes területeken (gabona, olajos magvak, borsó, bab, szója), amelyek szorosan kötődnek az élelmiszer-kiskereskedelemhez. Emellett az élelmiszeripar területén az áfacsökkentés is segíthetne az áfacsalások visszaszorításában.

Vámosi-Nagy szerint az, hogy intézményesen ki lenne adva: bizonyos ügyek után ne menjenek az adóellenőrök, szinte kizárt. A revizorok felettesei csak rendkívül nyomós indokkal dönthetnek úgy, hogy megakasztják az adóhiány megállapításának folyamatát. Az adószakértő tapasztalata szerint eközben a multikat egyre szigorúbban vizsgálják, "olyan biztosan nincs, hogy ezeket a cégeket védeni kell".

Ráláthatott-e egy ember ennyire a folyamatokra?

Számomra igen kérdőjeles, hogy történt-e ilyen az adóhatóságnál – állítja Zara László adótanácsadó, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Mint elmondta, a rendszer túl nagy ahhoz, hogy ebben ilyen esetek legyenek szervezetten, ráadásul az egyes ügyeket nem ugyanazok a személyek vizsgálják, így szerinte kétséges, hogy egy ember ilyen mértékben rá tudott látni a folyamatokra. "Elszigetelt esetek akár még lehetnek is, de rendszerszerűen ezt nem tudom elképzelni" – fejtette ki Zara László.

Az utaztatásos módszer, amelyet Horváth András leírt, kétségtelenül igen elterjedt Zara szerint, ugyanakkor rendkívül nehéz bizonyítani az adócsalást. Az adótanácsadó szerint érdemes lenne jogszabályban rögzíteni, hogy az Európai Unión (EU) belüli értékesítésben honnan származik az áru, ezzel világossá válna az érintett termék származása. Ezzel vissza lehetne szorítani a termékek utaztatását – tette hozzá. Az EU-ban folynak átmeneti áfaszabályozással kapcsolatos tárgyalások, ennek részeként pedig át kellene gondolni az egész áfarendszert, mivel a határok nélküli állapot miatt uniós szinten is gátat kellene szabni ennek a problémának, mivel ez minden tagállamban gondot okoz.

"Nem a levegőbe beszéltem"

"Kettő dolog van ebben az egészben" – fejtette ki hvg.hu-nak Horváth András volt adóellenőr. Egyfelől telefonon állítanak le bizonyos ellenőrzéseket, ezt Horváth szerint soha nem teszik meg írásban, másfelől pedig a legtöbb esetben el sem rendelnek vizsgálatokat, mivel eleve tudják, hogy az adott cégnél nincs minden rendben. A volt adóellenőr szerint rendszerszerűen nem rendelnek el vizsgálatokat. Ez az a védelmi rendszer, amely kiiktatja az ellenőrzéseket Horváth szerint. A volt adóellenőr elmondta, hogy ügyészségi feljelentésében szerepelnek olyan cégek, melyek az előnyeit élvezték ennek a rendszernek.

Arra a kérdésre, hogy honnan jött ki az 1 700 milliárdos szám – amennyi adót csalnak el a magyarországi cégek Horváth szerint –, a volt NAV-os elmondta: ez egy becslés, melyben már benne van kisvállalkozói kör is. A volt adóellenőr hangsúlyozta, egész szektorok tevékenységét tekintette át, az adóhatóságon belül pedig sokan beszámoltak neki erről a problémáról, több, általa vizsgált szektornál pedig még az általánosnak tekintett 25-30 százalékosnál (egyes kutatások szerint ekkora itthon a feketegazdaság aránya, bár ezt rendkívül nehéz megbecsülni – a szerk.) is nagyobb arányban szembesült ilyen adóelkerülési problémákkal. Az általa mondott szám szerinte mellesleg megfelel egy uniós becslésnek is. "Eszem ágában sem lett volna kiállni, ha nincs bizonyítékom, nem a levegőbe beszéltem."

Horváth állítja, várható még, hogy mások is megszólalnak majd az ügyben, "ígéret legalábbis van rá". Szerinte ugyanakkor olyan ráhatással van mindez egy életre, hogy alaposan át kell gondolni az illetőknek, mire is vállalkoznak. Horváth hozzátette, számított arra, hogy a kormányzat nem hagyja elfajulni a dolgokat.

Arra a kérdésre, hogy közelebbről meg lehetne-e nevezni,  mely szektorok és milyen vállalatok érintettek az általa eddig megnevezett kiemelt adózók csoportján belül, Horváth elmondta: ezen cégeket a nagy exportőrök és a kiskereskedelmi láncok között kell keresni. Természetesen nem mindenki van benne a dologban, ám ennek a problémának akkora a gazdasági súlya, hogy 800-1200 milliárd körüli lehet az az összeg, aminek a befizetése elmarad a nagyadózók részéről – fejtette ki.

A kiskereskedelmi láncok érintettek?

Az ezermilliárd forintot meghaladó adócsalásban "gyakorlatilag a nagy kiskereskedelmi láncok mindegyike érintett” – mondta a hvg.hu-nak Éliás Ádám, a botrány kirobbantásában részt vevő Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnöke. A konkrét cégnevek már az ügyészségnél vannak azokban a bizonyítékként benyújtott dokumentumokban, amit a feljelentéshez mellékeltek.

Megkerestük a nagyobb kiskereskedelmi láncokat, és kértük, reagáljanak a VÉSZ elnökének állítására.

A Tesco kommunikációs vezetője válaszában azt írta, a vállalat a hatályos magyar jogszabályokkal, törvényekkel összhangban végzi tevékenységét, adózási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

Az Auchan kommunikációs vezetője azt írta, "mi ilyen gyakorlatot nem folytatunk, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően működünk. Nem tudjuk elfogadni az ilyen általánosító kijelentéseket".

A Lidl Magyarország azt írta, nem érintett az említett ügyben, hiszen adózási kötelezettségeinek a vonatkozó törvényeknek és előírásoknak megfelelően minden esetben eleget tesz. A cég hangsúlyozta, fennállása óta arra törekszik, hogy a magyar gazdaság értékes, produktív szereplője legyen, működésével azt támogassa és minden szempontból megfeleljen kötelezettségeinek.

A Coop szóvivője, Komoróczki István a hvg.hu-nak azt mondta, őket semmilyen előnyben nem részesítette a NAV. A cég az egyik legnagyobb adófizető, ráadásul termékeik 90 százaléka magyar, ennélfogva nem lehet érintett olyan határon átnyúló adócsalásokban, amikről a hatóság adóellenőre beszélt.

"Franchise rendszerünket folyamatosan ellenőrzik a különböző hatóságok. Tehát a cikkben leírtakkal kapcsolatban a CBA nem érintett" – válaszolta e-mailben Fodor Attila a hvg.hu kérdésére.

A Spar szóvivője, Fehér István megkeresésünkre azt írta, a cégnek alapvető érdeke a tiszta kereskedelem, annak minden vonatkozását tekintve. A Spar beszállító partnereinek túlnyomó részét pénzügyileg stabil, megbízható nagy hazai cégek adják. A partnerekkel kialakított, sokszor többéves kapcsolatrendszerében a Spar minden bizonylatolási törvényi előírást betart – hangsúlyozta. Emellett külön pénzügyi kontroll is történik, hogy kizárhatók legyenek az esetleges tisztességtelen szándékok. Az illetékes hatóságok és a könyvvizsgáló cég egyébként rendszeresen alapos, akár több hónapig is tartó ellenőrzés során vizsgálja a Spar üzletviteli tevékenységét, bizonylati fegyelmét – írta Fehér István.

Meg kell várni az ügy végét

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a hvg.hu-nak azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a kereskedők mely köre lehetne érintett. A kereskedelmi láncokat nagyon sűrűn, gyakorlatilag folyamatosan látogatják az adóellenőrök, és folyamatosan feltárják a hibáikat. "Kizártnak tartom, hogy a kereskedők rosszabbak lennének, mint az átlag, de várjuk meg az ügy végét" – mondta.

Emellett Vámos György azt is hangsúlyozta, hogy ez egy nagyon összetett probléma, az áfacsalások terén nem lehet csak a kiskereskedelemről beszélni, hiszen ha a kereskedők adót csalnak, ahhoz partnerek kellenek, így érintettek lehetnek a beszállítók és a gyártók is. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint az áfacsalások nagy részét nem is kereskedők követik el.

Forrás: HVG