Az elmúlt másfél évben nagyjából 1700 áfacsalást lepleztek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, az esetek összesen 120 milliárdról szóltak. A forgalmiadó-visszaélések a legtöbb munkát a fővárosban és Pest megyében adták a bűnüldözésnek, a legnagyobb csalásokat ugyanakkor a nyugat-dunántúli régióban tárták fel. Az elmúlt időszak elkövetői legtöbbször élelmiszer-ipari termékeket, valamint fém- és acélárut használtak fel tettükhöz, az áfát elnyelő cégláncolatokban nemegyszer ukrán, román és szerb strómanok vettek részt.

Hetvenmillió forintos kárt okozott az államkasszának az utóbbi időszak egy-egy átlagosnak nevezhető forgalmiadó-csalása – ez olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi adataiból. Az elmúlt másfél évet számba vevő, lapunk kérdései nyomán készült kimutatás szerint a szervezet pénzügyi nyomozói tavaly összesen ezerkétszáz áfavisszaélésre derítettek fényt, az ügyek összesen 84 milliárd forintról szóltak. Idén az év első felében nagyjából félezer újabb esettel foglalkoztak a NAV emberei, az okozott kár 35 milliárd forint körül mozgott.

A régiókra bontott statisztika alapján megrajzolható Magyarország áfacsalási térképe. Az utóbbi időben a legtöbb esetet a fővárosban és Pest megyében tárták fel a pénzügyi nyomozók. Rendre a lista elején szerepelt a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye alkotta régió, miközben a Balatontól délre fekvő három megyében, Tolnában, Somogyban és Baranyában – például – kevésbé jellemzőek az áfacsalási ügyek. Egy másik szempont alapján ugyanakkor a nyugat-dunántúli régió kívánkozik az összesítés elejére. Az itt feltárt visszaélések ugyanis – a többihez képest – nagyobb összegekről, átlagosan 130-190 millióról szóltak.

Az eszközök
A bűnügyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áfacsalás nem korlátozódik egy-egy termék piacára. A visszaélések elkövetői azt figyelik, mely árucikkek azok, amelyekkel adott időpontban a legnagyobb hasznot érhetik el. Ennek kapcsán sajátos piackutatásra is sor kerülhet, a busás illegális nyereség ugyanis akkor szerezhető meg, ha az adott portéka iránt komoly kereslet mutatkozik. Az áfacsalásra rendszeresen felhasznált termékeknek van még egy lényeges jellemzőjük: fontos, hogy ömlesztve szállítható, de egyedileg nehezen vagy egyáltalán nem azonosítható áruról legyen szó. Lehetőleg olyanról, amelyet az ország egész területén keresnek a fogyasztók, emiatt a raktárakban is bőven akad belőle. – Cukor, csokoládé, tej, hús és húskészítmények, kávé – sorolta az ügyekben rendre előkerülő élelmiszer-ipari termékeket, alapanyagokat a NAV bűnügyi szóvivője. Sárközi Alexandra alezredes ugyanakkor hozzátette: nemegyszer előfordult, hogy az áfacsalásra szakosodó csoportok több cikkel egyszerre követték el visszaéléseiket

A NAV pénzügyi nyomozói az élelmiszerek piaca mellett a fém- és acéliparban érzékeltek számottevő mértékben áfacsalást, a felderített esetek jelentős hányadában efféle árut használtak fel az elkövetők a visszaéléshez. Mindez persze nem jelenti egyben azt is, hogy más ágazatokban ne bukkant volna fel a közterhek elkerülésének gyakorlata. Ennek kapcsán felidézhető: a korábbi időkben az építőiparban használt különféle anyagokkal trükköztek a könnyű pénzre vágyók: betonvas mellett zúzott kavics és homok volt a jogsértő ügyletek tárgya. Máskor inkább telefon- vagy számítógép-alkatrészek, esetleg nyomtatópatronok vagy éppen műtrágyás zsákok hevertek az útnak indított teherautó platóján.

A módszerek
Akármi is szerepel a törvénysértő ügyletben, a csalás módszere igen sokszor azonos. A szállítmányt általában külföldről, az Európai Unió valamely más tagállamából szerzik be a csalárd résztvevők, s ilyenkor hosszú számlázási láncot alakítanak ki. A láncolat első magyarországi szereplője igyekszik kivonni magát a közteherviselés alól: a társaság nem nyújt be forgalmiadó-bevallást, s nem is fizeti meg az áfát. A sorban aztán számos kereskedő vállalkozás következik, ezek az árut – papíron – minimális árréssel, esetleg anélkül – továbbadják, a lánc végén álló cég pedig visszaigényli vagy levonja – az egyébként le sem rótt – adót. A szállítmány a valóságban nem járja be azt az utat, amely a számlák alapján felrajzolható lenne – jegyezte meg az alezredes –, a portéka ugyanis egyenesen az utolsó szereplőhöz, vagyis a visszaigénylést benyújtó céghez kerül. S arra is volt már példa, hogy az árut visszavitték abba a tagállamba, ahonnan behozták, majd a szállítmányt utóbb újra Magyarországra fuvarozták.
A tapasztalatok alapján – általánosságban – elmondható, hogy az efféle portéka legtöbbször a legális kereskedelem valamely résztvevőjénél köt ki, a vásárlók pedig sokszor leértékelt termékként találkozhatnak az érintett árucikkekkel. Különösen igaz ez az élelmiszerekre, az akciós terméket pedig némelykor a nagyáruházak kínálják vevőiknek. Az adórevizorok ezért is vizsgálják már rutinszerűen az élelmiszerlánc különféle szereplőit.
A szóvivő beszámolója szerint a csalásokhoz használt cégláncok kialakításának módjáról és működéséről számos tapasztalattal rendelkeznek a NAV pénzügyi nyomozói. Gyakran előfordul, hogy a hosszú láncolatban olyan társaságok is szerepelnek, amelyek tulajdonosa, ügyvezetője szerb, ukrán vagy román állampolgár. Az érintettek legtöbbször persze csak a nevüket adják a folyamathoz, s a magyar hatóságok számára gyakran elérhetetlennek bizonyulnak. Maguk a vállalkozások egyébként sokszor semmiféle tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatnak, ellenben milliárdos kárt okozhatnak a hazai közkasszának.

A leleplezés
A csalók – a bűnüldözés megfigyelései alapján – mind dörzsöltebb megoldásokkal igyekeznek elkerülni a lebukást, a NAV-nak emiatt folyamatosan fejlesztenie kell ellenőrzési módszereit. – Az informatikai rendszerek segítségével egyre pontosabban sikerül kiválasztani a gyanús szereplőket – mondta Sárközi Alexandra. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a határon átnyúló áfacsalások visszaszorítását szolgálja a közúti áruforgalom év eleje óta élő elektronikus ellenőrző rendszere. A NAV tapasztalatai szerint az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések főként az unión belüli kereskedelemben valósulnak meg. Az új szisztéma előnye így abban rejlik, hogy lehetővé válik az áruk valós útjának nyomon követése. S ezzel az is, hogy a közösségből származó termékek közül csak olyan kerüljön idehaza forgalomba, amit előzetesen a NAV-nál bejelentettek.
Az alezredes végezetül megjegyezte: mivel a forgalmiadó-visszaélések jelentős hányadát úgy követik el, hogy a kétes ügyletekben több uniós állam cégei vesznek részt, így nemegyszer szükség van az érintett országok közötti információcserére. A pénzügyi nyomozók évente átlagosan 150-200 megkeresést kezdeményeznek, sok esetben az áfacsalások felderítését szolgálja a nemzetközi kapcsolatfelvétel. A hazai hatóságok munkáját segíti, hogy az uniós államokból viszonylag gyorsan, pár hónap alatt megérkeznek a kért válaszok.

Forrás: www.napigazdasag.hu