Számos módon és időpontban változik majd az iparűzési adó szabályozása, összefoglaltuk, mire is lehet számítani - bár még nem minden biztos.

Nagyon kell majd figyelni jövőre, mert

az iparűzési adóval kapcsolatos központi szintű módosítások több törvényben jelennek meg, különböző időpontokban,
a módosítások között lesznek olyanok, melyek csak 2017-től lépnek hatályba,
az adózók a rájuk vonatkozó konkrét szabályokat (például: kedvezmények,) csak a helyi önkormányzat rendeletéből ismerhetik meg.

Nyáron hirdették ki a Magyar közlöny 90. számában az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvényt, melyben módosították a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt is. A 39/C. §-a kiegészült két bekezdéssel.

Eszerint az önkormányzat a saját rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet megállapítani az iparűzési adó alól, vagy kedvezményt biztosítani számukra. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie. Feltétel azonban, hogy a vállalkozó orvos vagy védőnő vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot ne haladja meg.

Tudnunk kell azonban azt, hogy az iparűzési adómentesség vagy adókedvezmény – amely egyébként csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, - megadása nem kötelező az önkormányzatok részéről. Ez csak egy lehetőség, amit vagy alkalmaznak, vagy nem.

Az alkalmazáshoz meghatározták a következő fogalmat is. Háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik.

Ez a legalább 80%-os OEP támogatás nagyon fontos kritérium.

Elgondolkodttaó a kérdés, hogyan működik majd a kedvezményben vagy mentességben részesülők iparűzési adóelőlege, melyet az előző év alapján fizetünk.

E cikk írásakor még a Parlament előtt van a T/6636. számú törvényjavaslat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról. Fontosnak tartom annak kiemelését, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az elfogadott törvénymódosítás megegyezik majd a tervezettel! Számtalan példát találunk erre.

Nézzük, milyen témákban terveznek változtatásokat!

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő iparűzési adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően, levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj, illetve az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj (együtt: útdíj) 7,5%-a.

Ennek sokan örülhetnek majd 2016-tól.

Az adóalanynak nem kell az iparűzési adóról adóbevallást benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.

A kérdés csak annyi, honnan tudja majd az önkormányzat, hogy az adózó elfelejtett bevallást küldeni, vagy nem kell neki benyújtani.

2017. január 1-től az adózók számára lehetővé válik, hogy az adóévi iparűzési adóbevallási kötelezettséget a NAV-hoz, az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával teljesítsék. Ismerve a kisebb önkormányzatok honlapját, a bevallási nyomtatványok megszerzésének nyűgét, ennek a könyvelők örülhetnek igazán.

Ez a módosítás nem érinti a települési önkormányzati adóhatóság adóigazgatási hatáskörét. Az adót továbbra is az illetékes önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetni.

Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett adóbevallást – tartalmi és formai vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadásával – az adóalany székhelye, telephelye(i) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul elektronikus úton, illetve, ha az elektronikus úton történő adatfogadás technikai feltételeit az önkormányzat nem biztosítja, akkor 5 munkanapon belül postai szolgáltató útján megküldi. A törvényjavaslat külön rögzíti, hogy az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott iparűzési adóbevallás az önkormányzati adóhatóságnál jogszerűen teljesítettnek tekintendő.

A helyi adókról szóló törvény 39/B.§. (9) bekezdésének első mondata várhatóan a következőképpen változik. A 2,5 millió forintos adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatóság részére. Tehát a választás határidejét várhatóan meghosszabbítják 30 nappal.

A 39/B. §. (6) bekezdésének a) pontja várhatóan 2016. január 1-től hatályát veszti. Ez azt jelenti, hogy nem kell bevallást benyújtani a 2,5 milliós adóalap után tételes iparűzési adót fizető kata-alanynak, ha KATA alanyisága bármely okból megszűnik vagy szünetel.

Legkésőbb 2017. október 1-ig minden önkormányzatnak át kell állnia a kincstár által ingyenesen biztosított állami adófeldolgozó programrendszer használatára. Ehhez azt kell tudni, hogy néhány önkormányzatnak (például Budapestnek is) jelenleg saját programja van, de ezt szükséges egységessé tenni a többiekével.

Forrás: www.ado.hu