Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.

Kép forrása: www.uzletresz.hu

Társas vállalkozói jogviszonyokat az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza. A Tbj. alapján társas vállalkozások a következők:

- közkereseti társaság,

- betéti társaság,

- korlátolt felelősségű társaság,

- közös vállalat,

- az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,

- társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,

- szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,

- gépjárművezető-képző munkaközösség,

- az oktatói munkaközösség,

- az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,

- a végrehajtói iroda,

- az egyéni cég.

Mint az a fentiekben is látható, a társas vállalkozói jogviszonyokban nem csak a gazdasági társaság tagjai állhatnak, azonban a cikkünkben csak a gazdasági társaságra térünk ki.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható. A Tbj. alapján azonban a részvénytársaság nem tartozik a társas vállalkozások körébe, így a gazdasági társaságok kapcsán a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság tagjai esetén kell vizsgálni, hogy társas vállalkozói jogviszonyban állnak-e a gazdasági társaságban. Ennek eldöntéséhez szükséges az alábbi kérdéseket feltenni:

1. Kérdés: Az adott személy tagja-e a közkereseti társaságnak, vagy a betéti társaságnak, illetve a korlátolt felelősségű társaságnak?

Társas vállalkozói jogviszony kapcsán elsőként mindenképpen érdemes tisztázni, hogy ebben a jogviszonyban csak tag állhat. Tehát, aki nem tagja az adott társas vállalkozásnak, annál fel sem merülhet a társas vállalkozói jogviszony. Mindezek alapján, ha a kérdésre a válasz az, hogy az adott személy nem tagja a fenti gazdasági társaságok valamelyikének, akkor itt meg is állhatunk, hiszen ez esetben biztosan nem jön létre társas vállalkozói jogviszony.

Amennyiben az adott személy tagja a fenti gazdasági társaságok valamelyikének, akkor fel kell tenni az alábbi második kérdést.

2. Kérdés: Személyesen közreműködik-e a tag a gazdasági társaságban?

Ha a tag csak tag, azaz személyesen nem közreműködik a társaságban, azaz nem áll semmilyen jogviszonyban a gazdasági társasággal, akkor nem áll fenn a társas vállalkozói jogviszony.
Ha azonban személyesen közreműködik a tag, akkor meg kell nézni, hogy a személyes közreműködés milyen formában valósul meg, így ekkor fel kell tennünk az alábbi harmadik kérdést is.

3. Kérdés: Ha a tag ténylegesen, személyesen közreműködik a gazdasági társaságban, akkor az milyen jogviszonyban valósul meg?

A tényleges, személyes közreműködésre az alábbi három jogviszonyban kerülhet sor:

♦ munkaviszonyban vagy
♦ megbízási jogviszonyban vagy
♦ tagsági jogviszonyban.

Ha a tag a gazdasági társaságban munkaviszonyban működik közre, akkor a tag és a társaság között létrejött biztosítási jogviszony a munkaviszony.
Ha a tag személyes közreműködésére megbízás keretében kerül sor, akkor szintén nem beszélhetünk társas vállalkozói jogviszonyról. Ekkor a megbízás szabályait alkalmazzuk, azaz ez esetben akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a személyesen munkát végző tag e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér (2019-ben 149 ezer forint) harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Ha a tag a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez tagsági jogviszonyban (azaz nem munkaviszony, és nem megbízási jogviszony keretében) történik, akkor társas vállalkozói jogviszony jön létre.

4. Kérdés: Megbízás alapján a társaság ügyvezetője-e a gazdasági társaság természetes személy tagja?

A Ptk. alapján az ügyvezetés vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el.

Ha a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja nem lát el ügyvezetést, vagy munkaviszonyban látja az ügyvezetést, akkor ezekben az esetekben nem jön létre társas vállalkozói jogviszony az ügyvezetés alapján.

Ha a tag ügyvezetést lát el megbízási jogviszony keretében, akkor ez az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt hoz létre. Ha a tag megbízásban ügyvezetést lát el, akkor mindenképpen fel kell tenni azt a kérdést is, hogy tagsági jogviszonyban tevékenykedik-e az ügyvezetés mellett? Erre tekintettel az alábbi ötödik kérdést is tisztázni kell.

5. Kérdés: A tag, aki megbízásban ügyvezetést lát el, tagsági jogviszonyban tevékenykedik ezen ügyvezetés mellett a gazdasági társaságban?

Ha ez az ügyvezető egyidejűleg a társaságban személyesen is közreműködik, azaz tagsági jogviszony keretében tevékenykedik, akkor két jogviszonya áll fenn. Az egyik jogviszony a személyes közreműködésre épülő társas vállalkozói jogviszony. A másik jogviszony a megbízásban tagként ellátott ügyvezetés, amely a tag tagsági jogviszonyban folytatott személyes közreműködésére tekintettel már nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Ügyvezetői jogviszonyára ez esetben az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésének a szabályát kell alkalmazni, azaz akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A fentieket erősíti meg az adóhivatal „A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-, és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2013.” című kiadványa is, amelyben az alábbi példa is olvasható:

„Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztosított, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.”

Mindezek alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a társas vállalkozás tagja megbízásban ügyvezetést lát el, akkor ezzel egyidejűleg van-e személyes közreműködése a társaságban vagy sem.

Megjegyzés: A fenti többes jogviszonyra leírtak a Tbj. 4. § d) pontjának 5. alpontja alapján alkalmazandók, mely szerint társas vállalkozó a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha tagsági jogviszonyban társas vállalkozónak minősül.

Társas vállalkozói jogviszony mint biztosítási jogviszony
A társas vállalkozói jogviszony – kivéve a kiegészítő tevékenységet – biztosítási jogviszony hoz létre, így a társas vállalkozót be kell jelenteni a 1041-es nyomtatványon.

A nem nyugdíjas társas vállalkozót az alábbi járulékfizetési kötelezettség terheli:

- 10 százalék nyugdíjjárulék, alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese.

A vállalkozás által fizetendő 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó, minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka. Egyes kivételektől eltekintve a vállalkozásnak fizetnie kell a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is, amelynek alapja szintén legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

A fenti minimális alapok szerinti tb közterheket akkor is meg kell fizetni, ha a tag a társas vállalkozói jogviszonyban a feladatait ingyen látja el.

A fentiekben ismertetett úgynevezett minimális alapot csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

♦ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
♦ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
♦ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,
♦ katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
♦ fogvatartott,
♦ ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
♦ tevékenységét adott hónap közben kezdi meg vagy szünteti meg.

Társas vállalkozói jogviszony kiegészítő tevékenység keretében

Kiegészítő tevékenységet folytat az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó nem biztosított, így nem kell bejelenteni a 1041-es nyomtatványon.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó a tevékenysége kapcsán vesz fel jövedelmet, akkor 15 százalék szja-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás 2019-ben havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra többek között az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

- keresőképtelen, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

- fogvatartott,

- ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,

- foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában – kivéve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt – együttesen eléri a heti 36 órát.

Ha több helyen is tevékenykedik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként, akkor csak az egyik társas vállalkozásnak kell megfizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot.

dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő

Forrás: adozona.hu