Pár éve a sörfőzdék, sörgyárak közösen kezdeményezték, hogy a nagyobb munkaigényű csapolt sör forgalmi adóját csökkentsék a vendéglátóhelyeknél, de azóta nem kaptak választ, igaz az egységes fellépésnek is vége lett már.

Kép forrása: origo.hu

A kormány egy ideje enyhített az áfaszigoron, és több ágazat igényét is elfogadta, hogy a világrekorder magas magyar áfakulcsot egy-egy áru- vagy szolgáltatáscsoportra kedvezményes szintre állítsa be. A cél a csalások elkerülése, az árcsökkentés, vagy a versenyhátrányunk lefaragása volt. Azóta egyre több szervezet jelentette be, hogy ők is indokoltnak tartanák, hogy a területen legyen 5 vagy 18 százalékos az adó mértéke, így például a csapolt sör, illetve az éttermekben felszolgált alkoholos italok esetében is megindult a lobbizás.

Sörszövetség: Jól járnának a vendéglátók

Ha a csapolt sörre kedvezményes áfakulcsot alkalmazna Magyarország, akkor ez magasabb haszonkulcsot tenne lehetővé a vendéglátó vállalkozások számára. Ezt az is indokolná, hogy a csapolt sör megfelelő színvonalú szervírozásához több feladat is kötődik. A magas minőséghez tudni kell kezelni a csapoló berendezést, rendszeresen karban kell tartani, és gyakran kell tisztítani. Mindez többletmunkát jelent, amit megfelelően ellensúlyozhatna az alacsonyabb forgalmi adóból adódó magasabb haszon. Az alacsonyabb forgalmi adóra vonatkozó kezdeményezést ezért még 2014-ben indította el a Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) – mondta a szervezet igazgatója, dr. Kántor Sándor az Adó Online-nak.

Indokolásukban az is szerepelt, hogy az Európai Unió törvényei lehetőséget nyújtanak a forgalmi adó alacsonyabb adókulcsának alkalmazására a vendéglátóhelyeken felszolgált alkoholos italok esetében, és Spanyolországban, Csehországban és Romániában ezt már alkalmazzák is.

Jelenleg a Sörszövetség által képviselt hazai sörgyárak forgalmának hozzávetőlegesen a 10 százalékát teszi ki a csapolt, azaz hordós kiszerelésű sörök. Az elmúlt időszakban a teljes fogyasztáson belül a csapolt sörök aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, amely tavaly állt meg először. A javuló eredmény vélhetően a Sörszövetség tavalyi Sör Mi Több kampányának is volt köszönhető, amely a csapolt sört, a sörcsapolást állította középpontba, és bemutatta, hogy az igazi sörélményt a csapolt sör nyújtja. Ezen túl a gyártók különböző programokat is szerveztek, amelyekben a vendéglátó egységek számára tanították a sörcsapolást, a berendezések tisztán tartását és összességében azt, hogyan lehetne a legnagyobb sörélményt nyújtani.

Mindez pedig nagyon jól illeszkedik a jelenlegi magyar fogyasztási trendekbe, hiszen a forgalmi adatok szerint egyre nagyobb az igény a minőségre. Ezt mutatja, hogy a szuperprémium és a prémiumsörök eladásának aránya tavaly ugrásszerűen nőtt.

A sörpiacon hallani lehet a kis sörfőzdék és a multik harcáról, amelyben az adózási környezet is szerepet játszhat. A Sörszövetség igazgatója szerint azonban a forgalmi adó esetében nem lehet lényeg a méret. Míg a jövedéki adó terén uniós direktívának megfelelően a kisebb sörfőzdék előnyt élveznek a nagy sörgyárakkal szemben, addig a forgalmi adó esetében ilyen különbségtételre az uniós tagállamokban nincs példa. Kántor Sándor nem lát arra lehetőséget, hogy egy vendéglátóhelyen az eladott italok esetében az áfát a gyártási kapacitás szerint rangsorolják. A kezdeményezés alapkiindulása szempontjából sem lenne sok értelme ennek a megkülönböztetésnek, hiszen az lenne a lényeg, hogy a vendéglátóhelyek magasabb hasznot érhessenek el, így azt fejlesztésre, a sör minőségének a biztosítására fordítsák. A spanyol, cseh és román tapasztalatok pedig a Sörszövetség vezetője szerint azt mutatják, hogy ott beváltotta a kedvezményes adókulcshoz fűzött reményeket, és az adott országokban valóban fejlesztésre fordították az így keletkezett magasabb profitot.

A kisüzemiek nem szövetkeznek a multikkal

A kérelem beadásakor még arról lehetett hallani, hogy Magyarország sörgyártói, kicsik és nagyok is együtt lobbiztak azért, hogy a vendéglátói forgalomban a csapolt sör forgalmi adója essen kedvezményes körbe.

Időközben azonban kiderült, hogy ez a fajta együttműködés azóta megszűnt a sörpiacon, és a kisebb sörfőzdék vezetőit megkérdezve, leginkább úgy tűnt, hogy nem igazán kívánnak együttműködni a nagy multinacionális cégekkel, mert szerintük azok visszaélnek gazdasági fölényükkel, amikor a vendéglátóhelyekkel kizárólagos szerződéseket kötnek.

Aki mégis nyilatkozott a forgalmi adó ügyében úgy látta, hogy azt például szerinte sávosan kellene mérsékelni, és a kisebb sörfőzdék termékeit ezen a téren is előnyben kellene részesíteni, ahogyan azt a jövedéki adónál is teszi a törvény.

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke most nem tud semmiféle együttműködést elképzelni a nagy sörgyárakkal, mert úgy látja, hogy a nagyok nem tesznek az ügyben semmit, hogy a magyar kisüzemi sörfőzdék is megfelelően hozzáférjenek a piachoz.

Ami pedig a csapolt sörök forgalmi adójának a mérséklését illeti, itt nem számít arra, hogy a kormány elfogadná a korábban már beadott közös kérelmüket, mert már évek óta semmilyen válasz nem érkezett a kérdésben. Ez pedig őket is érintené, hiszen a saját sörfőzdéje esetében a csapolva eladott sörök aránya jóval magasabb, mint az országos 10 százalék körüli átlag, náluk nagyjából a sörforgalmuk felét hordóból adják el.

Forrás: ado.hu