A bitcoin körüli hype eloszlott, de a blockchain technológia szép csendben az üzleti élet egyre több területére betört Magyarországon is. Meglepően sok blockchaines kezdeményezés és működő megoldást találni a hazai piacon. Sőt, már nem csak niche piacokon, nagyvállalati belső folyamatok automatizációjára vagy ellátási láncok digitalizációjára használjuk, hanem az állam is hamarosan élesben vezethet be blokkláncra épülő rendszereket: első körben a jogosítványok kiállítását terelhetik blokkláncra. A jegybank a blockchaines megoldások közül a digitális jegybankpénzzel kacérkodik, és a hitelfedezeti biztosítási rendszert szeretnék blockchain alapokra helyezni.

Kép forrása: entrepreneur.com

Ma már nem azért foglalkoznak a blockchain technológiával a címlapokon, mert 20 százalékot emelkedett vagy esett a bitcoin árfolyama napon belül, hanem mert az üzleti életben és közigazgatási folyamatokban is egyre nagyobb szerepet kap a technológia - hangzott el a Blockchain Competence Center által rendezett Magyarországi Nagyvállalati és Közigazgatási Blockchain Konferencián.

Rengeteg változás történt a blockchain piacon az elmúlt egy évben, ezek közül az egyik legnagyobb, hogy az a hype, ami a blockchaint körülvette, mára eltűnt. A kriptovaluták helyett ha blockchainről van szó, az üzleti, gyakorlati megoldások kerültek előtérbe. A világ legnagyobb bankjai álltak be a blockchain mögé, például a sokszereplős finanszírozás (WeTrade) lépéseit tudják egyszerűsíteni, a Samsung pedig olyan banki azonosításra használt mobilakalmazást indított el, amivel lényegesen gyorsabban lehet számlát nyitni, mint bármikor korábban.

Blockchain a magyar közigazgatásban

A Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is vizsgálja a blockchain bevezetési lehetőségeit a közigazgatásban. Jakab László, az ITM főtanácsadója elmondta, Magyarország sikeresen csatlakozott az EU-s blockchain chartához, és most a piaci szereplőkkel és MNB-vel közösen vizsgálják a szabályozási lehetőségeket és a közigazgatási gyakorlati hasznát a technológiának.

Hajzer Károly, a BM helyettes államtitkára a Belügyminisztérium terveiről beszélt a konferencián. A BM elkötelezett abban, hogy a közigazgatás minél átfogóbban elektronizált legyen, és a cél a teljeskörűség: nem a hivatal működését elektronizálnák, hanem az állampolgárokat automatikusan vezetnék át a hivatali folyamatokon. Az állampolgár például elindít egy hivatali folyamatot otthonról vagy a villamosról a telefonjáról, ez automatikusan, ügyintéző manuális segítsége nélkül átfut a rendszereken, és ha minden rendben történik, akkor megkapja az eredményt, például egy végzést, ami bekerül a közhiteles nyilvántartásba is. Ehhez egy olyan adattrezort építenek, amelyben úgy tudják közhitelesen tárolni az adatokat, hogy azokat nem kell kinyomtatni.

A közeljövő terve, hogy a jogosítványok kiállítása is blockchain alapokra kerüljön.

Ehhez sok szereplőnek az együttműködésére van szükség, az állampolgár elmegy KRESZ-vizsgára, műszaki vizsgára, a Vöröskereszthez Egészségügyi-tanfolyamra, majd gyakorlati vizsgát kell tennie. A jövőben már nem a papír (plasztik) jogosítvány megléte jogosítja fel az állampolgárokat a vezetésre, hanem az, hogy a BM beállítja ezt a jogosultságot a központi nyilvántartásban.

A BM-nél tehát azt szeretnék elérni, hogy egyetlen olyan blokklánc épüljön fel, amely a más-más szervezeteknél keletkező eredményeket fűzi fel, és központi adatbázisnak kell ezt nyilvántartania. A blokklánc legfőbb előnye, hogy nem kell ellenőrizni, hogy a rajta tárolt adatok közhitelesek-e, a vizsgák valóban megtörténtek-e, hiszen ezt a technológia biztosítja, persze csak akkor, ha az adatbevitel megfelelően történt. Amikor az államon kívül álló szervek is részt vesznek egy engedély kiállításában, mint a jogosítványnál, akkor van igazi jelentősége, létjogosultsága a technológiának. Hiszen rengeteg energia, pénz menne el arra, hogy az állam ellenőrizze, tényleg minden szervnél teljesítette-e az elvárásokat az állampolgár.

Az Idomsoft a Belügyminisztéruim háttérintézménye, amely az informatikai feladatok megvalósítását végzi. A cégnél utóbbi időszakban a különböző hivatali rendszerek interoperatibilitásával, összekötésével foglalkoztak. Jelenleg többek között azt vizsgálják, hogy a hivatali rendszerek kommunikációját közvetítő áteresztő közeget, az úgynevezett Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszt (KKSzB), érdemes lehet-e blockchain alapokra helyezni.

Az MNB is lépett

Az MNB-nél a cél, hogy a pénzügyi rendszert hatékonyabbá és könnyebben elérhetővé tegyék. A jegybank a blockchaines megoldások közül a digitális jegybankpénzzel kacérkodik, és a hitelfedezeti biztosítási rendszert szeretnék blockchain alapokra helyezni. Nem biztos, hogy utóbbira a blockchain a legjobb megoldás, lehet, hogy egy hagyományos adattárházal is meg lehetne ezt oldani, de a blockchain egy game changer technológia, ezért is fontos, hogy teszteljék magukat, megismerjék a technológiát.

Az MNB azt kutatja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszert hogyan lehet hatékonyabbá tenni blockchainnel, ugyanakkor a jegybank szerint például a földhivatali rendszer blockchain alapokra helyezése is egy jó irány lehet, erre már több más országban van példa.

Blockchain megoldások a magyar piacon

Több olyan kezdeményezés, startup vagy éppen fejlesztési központ is található Magyarországon, amely Blockchainnel foglalkozik. A teljesség igénye nélkül a következő megoldások találhatók meg itthon:

- Magyarországon van a Digital Asset nevű blockchainre megoldásokat fejlesztő cég fejlesztőközpontja, amely többek között az ausztrál tőzsde elszámolási és kiegyenlítési rendszerét helyezi blockchain alapra.
- A Te-Food az élelmiszeriparban a termékek származási helyét QR-kódos megoldással viszi fel blokkláncra, így a boltok polcán lévő árukról egyetlen beolvasással meg lehet mondani, hogy honnan származik, például egy csirkecombról, hogy melyik farm melyik keltetőjében kelt ki a csirke. 16 országban indítottak el pilot-projekteket, többek között az Auchannal is öt országban.
- Mind a négy nagy tanácsadó (Big Four), vagyis a Deloitte, KPMG, EY és PwC is rendelkezik tanácsadói, és globális szinten blockchain fejlesztői kapacitással.
- Az InsurWiz nevű startup egy blockchain alapú biztosítást fejlesztett, amely időjárás-előrejelző platform, amely teljesen automatikusan működik, az okosszerződésre megadott adatok szerint ha az időjárás elromlik, akkor a biztosítás kifizeti a biztosítási díjat automatkusan.
- A Meddictive egy humánszövet nyomonkövetési alkalmazást fejleszt, ami tulajdonképpen egy supply chain alkalmazás betegadatokkal.
- A jegyértékesítéssel foglalkozó Interticket core biznisze a jogosultságkezelés, amit blockchainen oldanak meg: egyszerűen fogalmazva megmondják, hogy adott pillanatban ki, hol és mit csinálhat.

Forrás:portfolio.hu