Érettségizőknek a május-június hónap kihívás, a szülőnek viszont júliusban akad tennivalója, ugyanis családi pótlék és családi adókedvezmény ettől a hónaptól (véglegesen vagy átmenetileg) nem jár a gyermek után. Ebben a cikkben pontos útmutatást nyújtunk a teendőkről, bemutatjuk a különbséget a kedvezményezett eltartott és a gyermekszámba számító eltartott között, továbbá ismertetjük az egészségügyi ellátás témakörével kapcsolatos tudnivalókat.

Fő szabály szerint családi adókedvezmény addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek által családi pótlékra jogosult. Mivel a tanév lejártát követően, tehát július 1-től nem jár családi pótlék az érettségizett gyermekek után, ezért módosítani kell a gyermekek szüleinek a családi adókedvezményről munkáltatójuk felé esetlegesen adott nyilatkozatukat. Részükre az említett gyermekek után július 1-től családi pótlék nem kerül folyósításra, és nem érvényesíthető a családi adókedvezmény sem. A munkáltató felé leadott nyilatkozat módosítás azért különösen fontos, mert a jogalap nélkül érvényesített családi kedvezmény miatt a szülőnek az év végén adó befizetési különbözete lesz, továbbá 12 %-os különbözeti bírságra is számíthat.

Újraéled a kedvezmény, ha a gyermek szeptembertől köznevelési intézményben (pl. szakközépiskola, szakiskola képzései) tanul tovább, és jár egészen addig, amíg a családi pótlék is. Tehát annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

Ha az érettségiző felsőoktatásban folytatja tovább a tanulmányait, nem jár utána már sem családi pótlék, sem adókedvezmény. Viszont ha van a családban olyan kisebb gyermek, aki után még jogosult a szülő családi pótlékra, akkor az egyetemista, főiskolás beleszámít a gyermekszámba. (kivéve, ha rendszeres jövedelemmel rendelkezik, mert akkor egyáltalán nem lehet őt figyelembe venni)

A családi pótlék nem jár automatikusan, azt ismételten meg kell igényelni a gyermekre vonatkozóan, illetve abban az esetben is jelezni kell a kormányhivatal felé, ha szeptembertől csak a létszámba számít bele.

Tekintsük át, hogy pontosan mi a különbség az eltartott és a kedvezményezett eltartott között.

Kedvezményezett eltartott (Eltartotti minőség kód: 1)
- akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig);
- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
- a rokkantsági járadékban részesülő
és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Eltartott, vagyis a családi pótlék és a családi adókedvezmény összegének szempontjából beleszámít a gyermekszámba (Eltartotti minőség kód: 2)
- 20. életévét betöltött fiatal a tanév végét követően, ha továbbra is köznevelési intézmény tanulója vagy
- felsőoktatási intézményben:
  ~ első felsőfokú szakképzésben,
  ~ első alapképzésben,
  ~ első mesterképzésben vagy
  ~ első egységes, osztatlan képzésben
részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Rendszeres a jövedelem, ha egymást követő 3 hónapban keletkezik, és havonta eléri a a mindenkori legkisebb munkabér összegét. (2019-ben 149 000 Ft) Ebben az esetben a családi pótlék folyósítását a 4. hónaptól szüneteltetni kell, ezzel egyidejűleg családi adókedvezmény sem jár. De ha a gyermek jövedelme nem éri el a minimálbér összegét (pl. részmunkaidőben foglalkoztatott), vagy a jövedelme nem rendszeres, a szülőnek nincs bejelentési kötelezettsége.

Példa:

Közös háztartásban élő házaspárnak 3 gyermeke van, egy 5 éves, egy 12 éves és egy 19 éves. Utóbbi gyermek júniusban befejezi a középiskolát, majd a sikeres érettségi vizsgákat követően szeptembertől egyetemen folytatja tanulmányait – nappali tagozaton, hallgatói jogviszonyba kerül.

1. Családi pótlék összege:
- június hónap végéig 16 000 Ft / gyermek x 3 = 48 000 Ft/hó
- július-augusztus hónapban 13 300 Ft/gyermek x 2 = 26 600 Ft/hó
- szeptembertől 16 000 Ft x 2 = 32 000 Ft /hó, ha a szülő bejelentette a családi pótlék igényt, csatolva az egyetemista gyermek hallgatói jogviszonyának igazolását.

2. Családi adókedvezmény összege:
- június hónap végéig 220 000 Ft/gyermek x 3 = 660 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 99 000 Ft/hó)
- július-augusztus hónapban 133 000 Ft/gyermek x 2 = 266 000 Ft/hó adóalap kedvezmény (adóba átszámítva 40 000 Ft/hó)
- szeptembertől 220 000 Ft/gyermek x 2 = 440 000 Ft/hó adóalapkedvezmény (adóba átszámítva 66 000 Ft/hó)

Fontos, hogy családi pótlék visszamenőleg 2 hónapra igényelhető, ezért lehetőség szerint minél hamarabb adjuk be az újbóli családi pótlék igényt. Júliustól visszamenőleg korrigálásra kerül a folyósított összeg, a július-augusztusi családi adókedvezményt pedig az év végi adóbevallásban egy összegben érvényesíthetjük. A fenti példánál maradva 220 000 x 2 = 440 000, helyett 133 000 x 2 = 266 000 lett érvényesítve, tehát 440 000 – 266 000 = 174 000 x 2 hónap = 348 000 Ft adóalapkedvezmény, ami adóba átszámítva 52 200 Ft-ot jelent az Szja bevallás elkészítésekor.

Összegezve a teendők a gyermek továbbtanulása esetén, lépésről-lépésre:

- júliusban munkáltató felé módosítani kell a nyilatkozatot, miszerint a július havi munkabérből nem érvényesíti a szülő az adókedvezményt; (Eltartotti minőség „0”, mint kedvezménybe nem számítható)
- ki kell töltetni az iskolával az igazolást a tanulói/hallgatójogviszony fennállásáról;
- be kell adni a kérelmet visszamenőleg július 1-től:
- ha közoktatásban tanul tovább a gyermek, a családi pótlék újra folyósítására,
- ha felsőoktatásban tanul tovább a fiatal, de másik gyermek jogán a szülő jogosult családi pótlékra, ezáltal a gyermekszámba beleszámít, ezt jelezni;
- szeptemberben újra kell (lehet) nyilatkozni a munkáltató felé attól függően, hogy a gyermek kedvezményezett eltartottnak (1) vagy eltartottnak (2) minősül e;
- végül az év végén az adóbevallásban ne felejtsük el visszaigényelni a július-augusztus havi adókedvezményt.

Ha nem a havi érvényesítés mellett döntött a szülő, hanem csak év végén, az adóbevallásával egyidejűleg, egy összegben tart igényt a családi adókedvezmény összegére, abban az esetben ezzel kapcsolatban most semmi teendője nincs. Viszont a családi pótlékról ez esetben se felejtkezzen el!

Érettségizett gyermek egészségügyi ellátása

Ha a gyermek nem tanul tovább, és nem is kezd dolgozni, a jövőben nem lesz jogosult egészségügyi ellátásra. Nézzük, hogy mikortól, mi módon kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A gyermek ellátásra való jogosultsága a diákigazolvány lejárta utáni 45. nappal szűnik meg. A diákigazolvány érvényességének vége a tanév végét (június 30.) követő október 31., tehát ezt követő 46. naptól, december 16-tól kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie ha nem dolgozik, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság lejártát követő 15 napon belül, tehát december 30-ig be kell bejelenteni a fizetési kötelezettséget a NAV-hoz, a 19T1011-es változás-bejelentő lapon. A nyomtatvány a NAV honlapjáról letölthető, és kitöltés után elektronikusan is benyújtható ügyfélkapun keresztül. Mivel ehhez nyomtatványkitöltő program telepítése szükséges, és a nyomtatvány a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, magánszemélyként talán egyszerűbb személyesen az ügyfélszolgálaton megtenni a bejelentést.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2019-ben 7 500 Ft/hó. (250 Ft/nap) A NAV Egészségbiztosítási Alap beszedési számlára (számlaszám: 10032000-06056229) kell átutalni az összeget, tárgyhót követő hó 12-ig. A közleményben a gyermek adóazonosító számát feltétlen fel kell tüntetni!

Ha a fiatal munkába áll, a munkáltatója bejelenti őt biztosítottként, ezért azt nem kell külön igazolni és nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség végét sem bejelenteni.

Összegezve a teendők, ha júniusban leérettségizett gyermek nem tanul tovább, és december 16-ig nem áll munkába:

- 12.16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezik;
- 12.30-ig meg kell tenni a bejelentést a NAV felé a 19T1011 nyomtatványon;
- először 2020.01.12-ig kell utalni a decemberi, tört hónapra számított (16 nap x 250 Ft) 4000 Ft-ot a NAV számlaszámára, közleményben feltüntetve a gyermek adóazonosító jelét.

A járulékfizetést bárki átvállalhatja, tehát lehetőség van arra, hogy a gyermek helyett a szülő, vagy más személy, szervezet fizesse az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ehhez természetesen szükség van az ifjú hozzájárulására, és a NAV jóváhagyására. Teendő csupán annyi, hogy az említett 19T1011 adatlapon nyilatkozni kell a járulékfizetés átvállalásáról, annak kezdő-, és – ha tudjuk előre – befejező időpontjáról is.

Mentesül a járulék fizetése alól a szociálisan rászorult személy. Vagyis akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 120 %-a (2019-ben a 34.200,- Ft), illetve egyedül élő esetén 150 %-a (2019-ben a 42.750,- Ft) és családjának vagyona nincs. Kérésére a járási hivatal szociális rászorultságról hatósági bizonyítványt állít ki, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít fel, és 1 évig érvényes.

Forrás:ado.hu