Érettségi után már nem jár családi pótlék, de továbbtanulás esetén a gyerekszámba beszámít az egyetemista is. Így magasabb összegű családi pótlék és családi adókedvezmény jár a kisebb gyermekre vagy gyermekekre. Ez azonban nem automatikus, hanem a szülőknek van tennivalójuk. Érdemes sietni, mert pénzt lehet veszteni a halogatással.

Az érettségit követően már nem jár a családi pótlék a gyermek után, azt csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorú iskoláztatási támogatása) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. - sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér, aki után még jár a családi pótlék, az iskola megkezdése után kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlék jár.

Így kell számolni

Például egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forintot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után. (A családi pótlékról, annak összegéről itt írunk részletesen.) Háromgyerekeseknél egy továbbtanuló és két kisebb testvér esetén 13300 forint gyermekenkénti összeg, összesen 26600 forint helyett tehát 32000 forint (a három- és többgyermekesek gyermekenkénti 16 ezer forintja) jár. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

Más a helyzet a szakképzésnél

Ha szeptembertől nem egyetemen, hanem ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán tanul tovább az érettségizett gyermek (OKJ-s képzés, de csakis közoktatási intézetben, szakképzés), akkor annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. Azonban ez sem jár automatikusan, érettségi után igényelni kell. Ha elmúlik 20 éves, akkor ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább, vagyis nem jár a családi pótlék, de ha kéri a szülő, a gyermekszámba (eltartottként) beleszámíthat. Például, ha valakinek három gyermeke van, 12, 19 és 22 évesek, és a két idősebb OKJ-s képzésen tanul, akkor a legkisebb és a 19 éves után jár a családi pótlék, a 22 éves után már nem, de a háromgyerekeseknek gyermekenként járó 16 ezer forintos családi pótlékot kérvényezhetik gyerekenként, így 32 ezer forintot kaphat a család. (A kétgyerekeseknek járó összesen 26600 forint helyett.)

Nem jár automatikusan, érdemes sietni

Az érettségiző gyerek után utoljára júniusra adtak családi pótlékot. Ha továbbtanul, akkor már júliustól beleszámít a gyerekszámba, így attól az időponttól jár a testvérekre a magasabb családi pótlék. Csakhogy az egyetem szeptemberben kezdődik, és a felsőoktatási intézmények csak ettől a héttől kezdve adják ki a hallgatói jogviszonyról az igazolást. Így ezt beszerezve visszamenőleg lehet kérni júliusra és augusztusra a magasabb családi pótlékot. Érdemes igyekezni, mert az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet igényelni. Ha valaki csak októberben nyújtja be a kérvényt, akkor csak augusztustól kapja a testvérek után a magasabb összeget. (Vagyis a júliusi különbözet elveszik.)

A családi adókedvezmény is változik

Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár. Továbbtanulóként viszont a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében. Vagyis, ha OKJ-s képzésen vesz részt, és még kaphat a szülő családi pótlékot, akkor a családi adókedvezménybe is ugyanúgy veszik számba, mint korábban. Ha viszont elmúlt 20 éves, vagy egyetemre, főiskolára megy tovább, akkor júliustól már nem jár utána a családi adókedvezmény sem. De beleszámít az eltartottak számába, így a magasabb összegű kedvezményt lehet a fiatalabb testvérre igénybe venni.

Tehát abban az esetben, ha egy háromgyerekes család legidősebb gyermeke egyetemre megy, akkor júniusig az összevont adóalapból gyerekenként minden hónapban 220 ezer forintot lehetett levonni (ha kevés volt ehhez az adóalap, akkor az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonható). Tehát gyerekenként minden hónapban 33 ezer forinttal, összesen havi 99 ezer forinttal több pénz maradt a kasszában, mint a gyermekteleneknek.

Ha a legidősebb dolgozni menne, a két fiatalabb gyerekre fejenként 133330 forintot lehetne levonni az adóalapból, azaz összesen nettó 40 ezer forint lenne már csak a többlet, ami a zsebben marad a kedvezménnyel. De ha továbbtanul az egyetemen, akkor az eltartottak közé számít, így a háromgyerekesek kedvezményével lehet számolni, viszont csak két főre. Tehát a kétszer 33 ezer forint, azaz 66 ezer forint lesz a zsebben maradó adókedvezmény.

Két gyerek esetében – értelemszerűen – ha a nagyobbik egyetemista lesz, akkor a még közoktatásban tanuló kisebb testvér után a kétgyerekesek adókedvezménye jár, ami 20 ezer forint.

A munkáltató felé jelezni kell

Év elején kell a családi adókedvezményről nyilatkozni a munkáltatónak, így a mi felelősségünk, hogy év közben jelezzük: a gyerek után már nem jár családi adókedvezmény, viszont a számításnál figyelembe kell venni. Ha a munkáltatónak nem jelezzük a változást, és több adókedvezményt von le, akkor azt be kell majd fizetnünk a költségvetésbe, ami elég megterhelő lehet. Ráadásul bírságot is kaphatunk.

Az egyetemista vagy 20 évesnél idősebb OKJ-s képzésen résztvevő gyereket egyébként akkor is figyelembe lehet venni eltartottként a családi adókedvezmény számításakor, ha valaki a családi pótlék beszámításánál nem kérte, hogy számításba vegyék. Szükség van azonban a tanulói vagy a hallgatói jogviszony igazolására.

Mi a helyzet a diákmunkával?

Ha a továbbtanuló diáknak rendszeres jövedelme lesz, már nem számít eltartottnak, vagyis nem vehető figyelembe a családi pótlék számításánál. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban a mindenkori legkisebb munkabér összegét meghaladja. A minimálbér összege 2019-ben bruttó 149 ezer forint, vagyis nettó 99085 forint. Ha a diák három hónapon keresztül ennél több jövedelemhez jut, akkor ezt 15 napon belül jelezni kell az államkincstárnak, és a negyedik hónaptól már nem számít az eltartottak közé. Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet vele számolni. Ha közben nem dolgozna tovább, akkor ismét lehet igényelni, hogy a családi pótlék számításakor vegyék figyelembe.

Érdemes számolni, ha a fiatal munkát vállal. Ugyanis ekkor háromgyerekes család esetében családi pótlékból 5400 forinttal kaphatnak kevesebbet, ha a legnagyobb egyetem mellett 99 ezer forintnál többet keres. A családi adókedvezmény pedig összesen 26 ezer forinttal (mivel már csak a kétgyerekes kedvezménnyel lehet számolni két főre, tehát 66 ezer helyett 40 ezerrel) csökken. Így összesen havi 31400 forinttal lesz kevesebb a családi bevétel, ha az egyetemista keresete 3 hónapon át átlépi ezt a küszöböt. Ezzel tehát kalkulálni kell, ha a diák munkát vállal. A határ átlépése akár pár ezer forint kiesést jelent a családi kasszából. Eltitkolni nem érdemes, az adóhivatalnál összefutnak a szálak, és az Államkincstár visszaszedi a jogtalan kiutalást.

A családi adókedvezmény 2019-ben
1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt;
2 gyermek esetén havonta 133 330 forint adóalap-kedvezményt;
3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni gyermekenként.

Vagyis az adókedvezmény (ennyivel lesz magasabb a nettó bér)
1 gyermek esetén 10 000 forint gyermekenként és havonta;
2 gyermek esetén 20 000 forint gyermekenként és havonta;
3 vagy több gyermek esetén 33 000 forint gyermekenként és havonta.

Szerző: Lovas Judit

Forrás: azenpenem.hu