A téma ismerete nélkülözhetetlen, de körülményes

A gazdasági társaság tagját, ügyvezetőjét érintő jogviszonyok helyes besorolása rendkívül fontos a könyvelők, bérszámfejtők, adótanácsadók munkája során. Magyarországon jelenleg hozzávetőlegesen 600 000 társas vállalkozást tartanak nyilván, melyeknek könyvviteli, bérügyi feladatait a felsorolt szakemberek látják el, illetve adnak tanácsot azok megfelelő működésével kapcsolatban. Ezek a feladatok nagy felelősséggel járnak, hiszen az ügyvezető helytelen jogviszony-besorolása mind anyagi, mind pedig adminisztrációs szempontból rendkívül nagy terhet róhat a vállalkozásra, és a képviseletet ellátó szakemberre is.

A jogviszonyok besorolása különböző szempontok alapján történik, ha az ügyvezető tag a gazdasági társaságban, és akkor is, ha nem az. Továbbá változhatnak a lehetőségek, ha munkát is végez a vállalkozásban, hiszen nagy valószínűséggel ilyenkor két jogviszony jön létre, akár egyidőben.

Előfordulhat olyan eset is, hogy módosul(nak) a már meglévő jogviszony(ok) az ügyvezető, tulajdonos élethelyzetének változásával – ezért javasolt bizonyos időközönként (például évente) felülvizsgálatot végezni a meglévő vállalkozásokban is.

Ahhoz azonban, hogy a körülmények feltérképezését követően személyre, illetve vállalkozásra szabottan tudjunk gondolkozni, ezáltal eljárni, már biztonsággal ismernünk kell a jogviszonyok helyes besorolásának menetét.

A jogviszonyok elbírálásával kapcsolatos jogszabályi környezet rendkívül összetett, száraz, több törvénykönyvet ölel fel, az oktatásban viszont nem fordítanak kellő figyelmet erre e rendkívül fontos területre. Kevesen tanítják a vállalkozók jogviszonyainak megfelelő elbírálásának menetét, felülvizsgálatát és az egyedi igények szerinti, jogszabálykövető optimalizálást. Pedig ahhoz, hogy egy vállalkozó mindig a megfelelő döntést hozza, továbbá szakemberként a legjobb javaslatot tegyük az ügyfelek részére, elengedhetetlen ennek a területnek is az alapos ismerete.

A cikksorozat következő részéből megismerhetjük, hogy milyen jogviszonyban lehet ellátni az ügyvezetést, továbbá megtudhatjuk, hogy meglévő jogviszonyok felülvizsgálata során mit szükséges ellenőriznünk.

- - -

A gazdasági társaság tagját, ügyvezetőjét érintő jogviszonyok helyes besorolása rendkívül fontos a könyvelők, adótanácsadók, bérszámfejtők munkája során. Az első részből megtudhattuk, miért nélkülözhetetlen a téma alapos ismerete, ebből a cikkből megismerhetjük a jogviszony-felülvizsgálat menetét, továbbá a lehetséges jogviszonyokat, amelyekben az ügyvezető elláthatja feladatait.

Lehetséges jogviszonyok

Első lépésként fontos tudni, hogy a vezető tisztségviselő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:112. §-a szerint munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tisztséget. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik viszont a biztosítási kötelezettségről, ami alapján megbízási jogviszony, munkaviszony vagy tagi jogviszony jöhet létre.

A biztosítási kötelezettség, és a létrejött jogviszony jellege függ a vállalkozás adózási módjától, továbbá attól is, hogy az ügyvezető tag-e a társaságban vagy sem. Ha nem tulajdonos, akkor elláthatja az ügyvezetést munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Ha tag, akkor általánosságban társas vállalkozóként és munkaviszonyban.

Katás vállalkozás ügyvezetője

A kisadózást választó társaság (például bt.) tagja viszont kizárólag katásként vagy munkaviszonyban vehet részt a társaság működésében, tehát esetükben megbízási jogviszony nem jöhet létre. (kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 7. § (2) pont)

Jogviszony-felülvizsgálat

Meglévő gazdasági társaság esetén, ha felülvizsgálatot végzünk, az alábbiakat kell ellenőriznünk:

- társasági szerződés/alapító okirat vagy taggyűlési/alapítói határozat;
- az elektronikusan már beküldött adatok, bejelentések;
- havi adó és járulékbevallások (08).

A fentiek alapján kapott információkat összehasonlítjuk a nyilvántartásban szereplő, meglévő jogviszonyokkal. Ha az adatok nem egyeznek, az mindenképp rendezést igényel. Ha megegyeznek, akkor következő lépésként több szempont alapján kell eldöntenünk, hogy az adott személynek/vállalkozásnak mi a legoptimálisabb.

A következő részből megtudhatjuk, hogy a 2020. június 30-ig még magasabb közteherfizetéssel járó társas vállalkozói (tagi) jogviszony kinek és milyen feltételek mellett optimális.

Forrás: Vezető tisztségviselő jogviszonya – 1-2. rész / 5percado.hu