Ki jogosult a családi járulékkedvezményre? Milyen a viszonya a családi járulékkedvezménynek a többi családi kedvezményhez? Milyen speciális szabályai vannak a kiterjesztett adókedvezménynek? Vállalkozók miként érvényesíthetik azt? Az Adó szaklap írása valamennyi kérdésre választ ad.

Családi járulékkedvezmény az egyéni járulékok terhére

Az Adómód. törvénnyel bevezetett, a Tbj.-t 2014. január 1-jei hatállyal módosító rendelkezések nem csupán terjedelmében, hanem jelentőségében, kihatásában is a legnagyobb részét teszik ki a családi járulékkedvezmény jogintézményét megteremtő előírások. (A Tbj. 2014. január 1-jétől hatályos 24/A-24/C. §-ai „Családi járulékkedvezmény" alcím alatt az új jogintézmény alapvető előírásait, 51., 51/A. és 51/B. §-ai pedig a családi járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályokat rögzítik.)

Alapvető előírások
A családi járulékkedvezmény lényege az alábbi két pontban foglalható össze:
a) Az új szabályozás lehetővé teszi az alacsonyabb keresetű, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerinti családi kedvezményre jogosult, biztosított személyek számára az általuk igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összeg levonását az általuk fizetendő egyéni járulékokból.
b) A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, és a biztosítottnak járó társadalombiztosítási ellátások összegét.
(Tbj. 2014. január 1-jétől hatályos 24/B. §.)

Ki jogosult a családi járulékkedvezményre?

Családi járulékkedvezmény igénybevételére – amely a biztosított által fizetendő 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék együttes összegét csökkenti – az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és biztosított házastársa, illetve élettársa jogosult [Tbj. 2014. január 1-jétől hatályos 24/A. § (1)–(3) bekezdései].

A biztosítottat terhelő egyéni járulékok fenti felsorolása egyben azt a levonási sorrendet is megadja, amelyre a családi járulékkedvezmény érvényesítése során [Tbj. 2014. január 1-jétől hatályos 51. § (3) bekezdése] figyelemmel kell lenni. Tehát a személyi jövedelemadóban nem érvényesített családi kedvezmény

elsődlegesen: a természetbeni egészségbiztosítási járulék,
másodlagosan: a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
végezetül a nyugdíjjárulék
terhére számolható el.

A családi járulékkedvezmény havi összege a biztosítottat megillető, az Szja-tv. szerinti családi kedvezményből a biztosított és biztosított házastársa, illetve élettársa által érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka. (A családi járulékkedvezmény havi összege érvényesítésének joga nem illeti meg azt, aki nem minősül az Szja-tv. szerinti családi kedvezményre jogosultnak.)

A biztosított és biztosított házastársa, illetve élettársa dönthet úgy, hogy a családi járulékkedvezményt közösen veszik igénybe. Természetesen ez a közös igénybevétel is csak egyszeres mértékű lehet. A közös igénybevétel feltétele akkor teljesül, ha az érintett jogosultak az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen – egymás adóazonosító jelét is feltüntetve – nyilatkoznak, és e nyilatkozat tartalmazza a kedvezmény felosztására vonatkozó döntésüket is.
Speciális szabályok

Nem csökkenthető a családi járulékkedvezménnyel az a járulékkötelezettség, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni. Előbbi tilalom alól kivételt képez a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összege.
Egyéni és társas vállalkozók esetében a családi járulékkedvezményt

a kivétet,
az átalányban megállapított jövedelmet, vagy
a személyes közreműködői díjat
terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény viszonya az Szja-tv. szerinti családi kedvezményhez

Előfordulhat, hogy valamely jogosult úgy él a családi járulékkedvezménnyel, hogy az Szja-tv. értelmében őt megillető családi kedvezményt nem vette teljes egészében igénybe. „Amennyiben a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza."

A Tbj. idézett 24/C. §-ához fűzött részletes indokolás értelmében „ha a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásban megállapítja, hogy személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor e rendelkezés biztosítja, hogy a magánszemélynek ne kelljen visszafizetnie a családi járulékkedvezményt, hanem a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget kelljen teljesítenie. A rendelkezés célja, hogy a jellemzően kis összegű személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettségre tekintettel a magánszemélynek a családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény összegét ne kelljen újraszámolnia három adónemre vonatkozóan."

Ugyanakkor a Tbj. 24/C. §-ában biztosított megoldás nem befolyásolja a családi járulékkedvezmény jogosulatlan igénybevétele esetére a Tbj. 2014. január 1-jétől hatályos 51/B. § (3) bekezdése szerinti visszafizetési és különbözeti bírságfizetési kötelezettséget.

Már 2013-ban év közben is sokszor módosult a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás – ha többet szeretne tudni a tavalyi és a 2014-ben hatályba lépő változásokról, fel szeretne készülni azok alkalmazására, jöjjön el 2014. február 13-án szakmai rendezvényünkre!

Bővebb információk és jelentkezés itt

A foglalkoztató eljárása

A családi járulékkedvezmény érvényesítésére az adóelőleg-nyilatkozat alapján köteles a foglalkoztató abban az esetben, ha az Szja-tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékként és – ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre – nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztatónak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában kell bevallania.

A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

A foglalkoztató által

tárgyhavi jövedelme kifizetésével kapcsolatosan a levont járulékokról a Tbj. 50. § (6) bekezdése alapján a foglalkoztatottnak adott írásos tájékoztatóban, valamint
a jövedelemigazoláshoz csatoltan, a tárgyévet követő év január 31-ig a Tbj. 47. § (3) bekezdése alapján adott igazolásban
egyaránt szerepeltetni kell az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményre vonatkozó adatokat is.

Vállalkozók lehetősége a kedvezmény érvényesítésére

Amennyiben az egyéni vállalkozó kivétje, átalányban megállapított jövedelme vagy a társas vállalkozó személyes közreműködői díja nem éri el a Tbj. 29. § (3) bekezdése vagy a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint elvárt járulékalapot, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban meghatározott jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. Mivel nem minősülnek biztosítottnak, nem érvényesíthető családi járulékkedvezmény a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók esetében.

A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege.

A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összege.

A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A biztosított egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek az általa megállapított családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló – Art. szerinti – bevallásában kell bevallania.

Jog a teljes körű ellátáshoz

Mint azt a családi járulékkedvezmény lényegét bemutató „Alapvető előírások" címnél már hangsúlyoztuk, a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, és a biztosítottnak járó társadalombiztosítási ellátások összegét. Tehát annak ellenére, hogy a családi járulékkedvezménynek megfelelő összeg a biztosítottat terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékként és – ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre – nyugdíjjárulékként nem kerül levonásra, és nem kerül megfizetésre az állami adóhatóság részére, a biztosított az általános szabályok szerint lesz jogosult a társadalombiztosítás valamennyi ellátására. [Szolgálati időt, nyugdíjalapot képező jövedelmet szerez, jogot szerez nyugdíjbiztosítási ellátásokra, egészségügyi szolgáltatásra (természetbeni ellátásra), pénzbeli ellátásra, baleseti ellátásra, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira.]

A jogalkotó annak ellenére csorbítatlan összegben garantálja a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátásokat, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt a biztosítottat terhelő egyéni járulékok nem, vagy nem teljes körűen kerülnek az Egészségbiztosítási Alapba és a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

Az állami adóhatóság részére az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásban a munkáltatók, kifizetők által bevallott adatok közül a társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint szolgáltat adatot a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére. [Tbj. 41. § (3) bekezdése]

Az adatszolgáltatással érintett adatok körét, az adatátadás részletes szabályait (határidők, gyakoriság), „a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól" szóló 424/2012. (XII. 29.) kormányrendelet adja meg.

Ezen adatszolgáltatások – és az adatszolgáltatások alapján vezetett társadalombiztosítási nyilvántartások – a családi adókedvezmény érvényesítése esetén is az általános szabályok szerinti társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot, és a biztosítottnak járó csorbítatlan összegű társadalombiztosítási ellátásokat támasztják alá.

Felelősség a családi járulékkedvezmény jogosulatlan igénybevételéért

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy arra nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie.

A biztosítottat a visszafizetési kötelezettség mellett a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság is terheli. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Forrás:www.ado.hu