Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

A kata szigorításának gyakorlati problémái

Létrehozva 2020. október 01. (csütörtök) 08:14

2021. január 1-jétől jelentősen szigorodnak a kisadózók tételes adójának (kata) szabályai.

ado szamol fotolia nyito

A törvénymódosítás mindenekelőtt szigorítást tartalmaz a kisadózói bejelentések terén. E szerint 2021. január 1-jétől egy adott magánszemély, csakis egyetlen jogviszonyban jelenthető be kisadózóként. Az adóhatóság ennek megfelelően vissza fogja utasítani az adott magánszemély kisadózói bejelentését, ha a nyilvántartásában ez a magánszemély már szerepel kisadózóként. A jogalkotó ezen rendelkezést azzal indokolja, hogy a kataalanyiságból származó előny a továbbiakban ne többszöröződjön.

E tekintetben a jogszabály kötelező erővel hívja fel a már 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett kisadózókat arra, hogy 2021. január 1-jéig meg kell felelniük annak a rendelkezésnek, hogy csakis egyetlen jogviszonyban lehetnek kisadózóként nyilvántartva.

Amennyiben ezt a kisadózók nem teszik meg, akkor az adóhatóság 2021. január 1-jével visszamenőleg határozatban törli a kisadózói státuszt a legkorábban kezdődött kisadózói státusz kivételével.

Éppen ezért az érintett „többszörös” kisadózóknak érdemes átgondolniuk, hogy melyik vállalkozásukban tartják meg a kisadózói státuszukat. Ha például egy magánszemély egyéni vállalkozóként és egy betéti társaság kültagjaként is kisadózó, akkor 2020. december 31-éig mindenképpen döntenie kell, hogy melyik jogviszonyában marad kisadózóként bejelentve.

Ha úgy dönt, hogy az egyéni vállalkozásában marad kisadózó, akkor a betéti társaság kataalanyisága meg is szűnik, ha a beltag vagy más kültag nincs bejelentve kisadózóként, vagy nem jelentik be őket legkésőbb a következő napig kisadózóként. Ebben az esetben a cégnek át kell térnie a számviteli (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) és társasági adó törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) hatálya alá, s el kell készítenie egy nyitómérleget, melyet könyvvizsgálóval kell hitelesíteni. Vagyis ez a döntés a gyakorlatban jelentős többletköltséggel járhat a kisadózó számára.

Megoldás lehet erre a helyzetre az, hogy a példa szerinti esetben egy másik kültagot, vagy a beltagot jelentik be kisadózóként, így a cég kataalanyként megtartható, de ez nyilván kedvezőtlenebb adózást jelent összességében, hiszen a korábbi kisadózó kültag lényegében csak munkaviszony keretében működhet közre a cég életében.

Fontos ezért ismét kiemelni, hogy amennyiben a már említett „többszörös” kisadózó elmulasztja a döntést meghozni 2020. december 31-éig, akkor az adóhatóság csak az elsőként bejelentett kisadózói jogviszonyt tartja meg, s ez jövő év elején kellemetlen helyzeteket és nem várt többletköltséget (például könyvvizsgálat) teremthet.

További korlátozó rendelkezésként a javaslat előírja, hogy amennyiben a bevételt juttató szervezet és a kisadózó vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak, akkor a kifizetett összeg 40 százalékát kiegészítő adóként kell a kifizetőnek megfizetnie, a bevétel juttatását követő hónap 12. napjáig. A kifizető kapcsolt vállalkozás ezzel egyidejűleg havi adatszolgáltatásra is kötelezett, melyben a bevételben részesülő kisadózó vállalkozás nevét, címét és adószámát tünteti fel. Kapcsolt vállalkozás fogalmánál ez esetben is a társasági adó törvény szerinti meghatározott vállalkozásokat kell érteni.

Ha a kisadózó külföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásnak minősülő jogi személytől szerez bevételt, akkor a 40 százalékos mértékű kiegészítő adót neki magának kell megfizetnie a bevétel megszerzését követő hónap 12. napjáig.

A kisadózó vállalkozás az éves katabevallásában köteles lesz adatot szolgáltatni mind a belföldi, mind a külföldi kapcsolt vállalkozásától szerzett bevételéről, a kapcsolt vállalkozás nevéről és címéről is.

E mellett az adatszolgáltatási kötelezettség továbbra is fennáll azon kifizetővel kapcsolatban, amely az adóévben több mint 1 millió forint bevételt juttat a kisadózónak, azzal a megkötéssel, hogy nemcsak azon bevételt kell ez esetben figyelembe venni, amelyről számlát állított ki a kisadózó, hanem azt a bevételt is, amelyet költségelszámolásra alkalmas számviteli bizonylat alapján szerzett meg a kisadózó.

Mindenképpen jelentős szigorítás az a rendelkezés, mely szerint ha egy kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintnál nagyobb mértékű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó bevétel rész után 40 százalékos mértékű adó megfizetésére kötelezett.

Ezt a rendelkezést azonban nem kell alkalmaznia a kapcsolt vállalkozási viszonyban állónak kifizetett összegre, hiszen ezen összeg már eleve 40 százalékos mértékkel fog adózni a törvénymódosítás szerint.

Szintén nem kell alkalmazni ezen szabályt a módosítás szerint azon összeg után, amelyet

♦ a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásból juttat az egészségügyi szolgáltatást végző kisadózónak;

♦ a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat a kisadózónak;

♦ költségvetési szerv az államháztartási törvény (államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény) alapján juttat a kisadózónak.

A kifizetőnek a 40 százalékos mértékű adót először annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítania, megfizetnie és bevallania, melyet megelőző hónapban az általa juttatott bevétel meghaladja a 3 millió forintot. A bevallásban a bevételben részesülő kisadózó nevét, címét és adószámát kell feltüntetni.

Mind a belföldi kapcsolt vállalkozás, mind a belföldi 3 millió forintnál nagyobb bevételt juttató kifizető köteles a kisadózót az adóévet követő év január 31-éig tájékoztatni a 40 százalékos adó kiszámításánál figyelembe vett bevételről.

Ez esetben is igaz az, hogy amennyiben a 3 millió forint feletti bevételt külföldi személy juttatja, akkor a 40 százalékos mértékű adót magának a kisadózónak kell a fentiek szerint megfizetnie.

A külföldi személy nevéről és címéről valamint a kapott bevételről az éves katabevallásban kell a kisadózónak adatot szolgáltatnia.

A jogszabályváltozás mindenképpen megnehezíti a katás cégek működését, hiszen a 40 százalékos adó gyakorlatilag tevékenységtől függetlenül mindenféle termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra alkalmazni kell a fenti előírások szerint.

Ehhez képest csekély könnyebbség, hogy a szigorításokat csak a kifizetőnek minősülő személy által juttatott bevételre kell alkalmazni, vagyis lényegében a vállalkozások közötti kifizetések szabályai változnak. Ennek megfelelően egy kifizetőnek nem minősülő magánszemély által fizetett bevételnél, sem a 3 millió forintos összeghatárt, sem a kapcsolt vállalkozási viszonyt nem kell figyelembe venni.

Kapcsolt vállalkozások csak akkor tudják ezen szabályokat kikerülni jövőre, ha a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) figyelembevételével fennálló kapcsolt vállalkozási viszonyukat megszüntetik. Ehhez gyakorlatilag vagy a kifizető vagy a bevételt fogadó kapcsolt vállalkozás tulajdonosi szerkezetének az átalakítására lesz szükség, amely a legtöbb esetben nem, vagy csak nehezen járható.

A 3 millió forintos bevételi összeghatár figyelésénél kérdésként merülhet fel az, hogy a kapcsolt vállalkozásoktól érkező bevételeket együttesen kell-e figyelembe venni. Mivel a jogszabály ezt nem írja elő, így szerencsére nem kell összeszámítani ezen bevételeket, vagyis egy katás vállalkozás együttesen szerezhet több mint 3 millió forint bevételt egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőktől.

Szintén nem kell együttesen figyelembe venni a bevételben részesülő egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kisadózó vállalkozásoknak az egyazon kifizetőtől származó bevételeket.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például amennyiben mind a férj, mind a feleség kisadózó vállalkozása ugyanazon kifizetőtől kap bevételt, akkor mindketten jogosultak évente 3 millió forint bevételt további 40 százalékos adófizetés nélkül megszerezni.

Mindez jövőre odavezethet, hogy az egymással közeli hozzátartozói viszonyban állók (például házastársak) két katás vállalkozást hoznak létre annak érdekében, hogy a 3 millió forintnál nagyobb bevételt 40 százalékos adófizetés nélkül is meg tudják szerezni. Az adóhatóságnak ez esetben elviekben joga van megvizsgálni, hogy ez mennyiben ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlásba. Amennyiben a közeli hozzátartozók külön-külön katás vállalkozást hoznak létre, akkor figyelemmel kell lenniük arra, hogy az adott vállalkozásban jelen legyen olyan személy, aki a szükséges szakismeretekkel rendelkezik (például munkaviszony keretében). Ez természetesen további adófizetési kötelezettséggel járhat, így nem biztos, hogy anyagilag megéri.

Fontos részletszabály, hogy a 3 millió forint feletti bevételrészt figyelmen kívül kell hagyni a 12 millió forint feletti bevételrész megállapításánál, vagyis a jogalkotó az adótöbbszöröződést el kívánja kerülni.

Példa

Egy kisadózó, aki a teljes évben megfizette a tételes adót, 2021. évben összesen 13 millió forint bevételt szerzett úgy, hogy egyik partnerétől 3,5 millió forint bevételt realizált. Ez esetben egyrészt az említett kifizető az 500 ezer forint után megfizeti a 40 százalékos mértékű adót, másrészt maga a kisadózó is fizet a példa szerint kiegészítő adót melyet a katabevallásában vall be. A példa szerinti esetben 1 millió forinttal haladta meg a 12 millió forintos összeghatárt, melyből azonban le kell vonni a kifizető által már leadózott 500 ezer forintot, és a fennmaradó 500 ezer forint után kell csak magának, a kisadózónak megfizetni a kiegészítő 40 százalékos mértékű adót az adóévet követő év február 25-éig.

A módosítás ezt követően kibővíti a tételes adó megfizetése alóli mentességi jogcímek körét, mely szerint mentesül a tételes adó megfizetése alól az ügyvédi iroda tagja, ha az Ügyvédek tevékenységét szabályozó törvény (az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény) rendelkezései szerint szünetelteti tevékenységét az adott hónap egészében.

Kedvező változás, hogy 2021. január 1-től az egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése miatt, külön bejelentést nem kell tenni a tételes adó megfizetése alóli mentesség érdekében. Az adóhatóság tehát szünetelés alatt a rendelkezésre álló adatok alapján a tételes adót nem fogja előírni az adófolyószámlán. A javaslat indoklása külön ki is emeli, hogy mivel 2020. július 1-jétől az egyéni vállalkozás szüneteltetését a NAV-hoz kell bejelenteni, így ezen adat az adóhatóság rendelkezésére áll.

A törvénymódosítás szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) egy sajátos eljárásrenddel egészül ki. E szerint amikor a kataalany vállalkozó szerződéses kapcsolatba lép az őt foglalkoztató kifizető személlyel, akkor köteles a kisadózói jogállásáról írásban nyilatkozni a foglalkoztató felé a szerződéskötéssel egyidejűleg. Ugyanígy a kisadózói jogállás megszűnését vagy újrakezdését is írásban le kell nyilatkoznia a foglalkoztató irányába. A módosítás rögzíti, hogy a már 2020. december 31-én fennálló szerződéses kapcsolat esetén a kisadózónak a nyilatkozatot 2021. január 15-éig meg kell tennie az őt foglalkoztató vagy vele szerződő partnere felé.

Fontos felhívni minden kisadózó figyelmét ezen előírásra, mivel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) általánosságban mulasztási bírságot ír elő bármely adókötelezettség megsértése esetén. A bírság mértéke természetes személy adózó esetén 200 ezer forintig, más személy esetén 500 ezer forintig terjedhet.

Forrás:adozona.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark