Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk segít eligazodni a kérdésben.

calculator 1112860 960 720

Mit mond a törvény?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának j), k), m),n) és q) pontja értelmében a számla kötelező tartalmi eleme:

j) az alkalmazott adó mértéke;

k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

q) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében.

Az áfás ügyleteknél jellemzően a számlán is szerepelnie kell az alkalmazott adóra vonatkozó információknak, a törvény azonban ettől eltérően is rendelkezhet. Az tehát, hogy a számlán nem kerül sor áfa áthárítására, még korántsem biztosan jelenti azt, hogy az ügyletet egyáltalán nem terheli adó.

Adómentesség

Talán a leggyakoribb az az eset, amikor a számlán azért nem szerepel általános forgalmi adó, mert adómentesség áll fenn. Ez kapcsolódhat a számlakibocsátó személyéhez vagy magához az ügylethez.

A számlakibocsátó személyéhez kapcsolódó adómentességet alanyi adómentességnek nevezzük. Ezt a típusú mentességet az Áfa tv. XIII. Fejezete szabályozza.

Az ügylethez kapcsolódó adómentességnek több esetköre van, amelyeket az Áfa tv. VI. Fejezete tartalmaz. Ezek egy része a számlakibocsátási kötelezettség alá eső ügyletekhez kapcsolódik, más részük más típusú, főszabály szerint adóköteles tényállásokat mentesít az áfa alól.

Az Áfa tv. 159. §-a értelmében az adóalany számlakibocsátási kötelezettsége főszabály szerint a 2. § a) pontja szerinti, azaz a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében áll fenn. A 2. § b) pontjában adóköteles tényállásként szabályozott Közösségen belüli termékbeszerzésről, valamint a 2. § c) pontjában adókötelessé nyilvánított termékimportról a beszerzőnek nem kell (nem is lehet) számlát kibocsátania, ezért a Közösségen belüli termékbeszerzésre és az importra vonatkozó adómentességek esetén nem merül fel a kérdés, hogy arról hogyan nyilatkozzunk a számlán.

Az Áfa tv. 85-87. §-a szabályozza a 2008. előtti terminológiával összefoglaló néven “tárgyi adómentesnek” nevezett ügyleteket. Ezek esetében a számlakibocsátót áfafizetési kötelezettség nem terheli, de az ilyen ügyletekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát nem is helyezheti levonásba.

Az Áfa tv. olyan mentességi esetköröket is tartalmaz, amelyeknél az áfamentes termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonható, ezek az alábbiak:

Az Áfa tv. 89-90. §-ai határozzák meg, hogy milyen feltételekkel értékesíthetünk terméket adómentesen a Közösség valamely másik tagállamába.

A 92. § speciális mentesítési szabályokat tartalmaz a Közösségen belüli termékfuvarozások közül az Azori-szigetekről vagy Madeira autonóm terület részét képező szigetekről induló vagy oda irányuló fuvarozások tekintetében.

A 93. § (2) bekezdése az importált termékek adóalapjába beépülő fuvarköltséget mentesíti az áfa alól, a kettős adóztatás elkerülése érdekében.

A 98-102. §-ai a termék Közösség területén kívülre történő értékesítés (közismertebb nevén a termékexport) adómentességének feltételeit határozzák meg. Ezen belül

- a 98. § a klasszikus értelemben vett termékexport,
- a 99. § az ún. külföldi utas részére történő termékértékesítés,
- a 100. § a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet részére történő termékértékesítés,
- a 101. § a harmadik ország felé irányuló bérmunka,
- a 102. § az ott meghatározott vámeljárások alá tartozó illetve vámjogi helyzetben lévő termékekhez, a Közösség területéről igazoltan kivitt termékekhez, továbbá a harmadik ország felé irányuló adómentes bérmunka tárgyát képező termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások
adómentességét szabályozza.

A 103-106. §-ok a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódó mentesség tekintetében tartalmaznak előírásokat.

A 107-108. §-ok a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviseleteket, valamint a nemzetközi szervezeteket megillető mentességeket rendezik.

A 109. § kimondja, hogy mentes az adó alól az arany értékesítése abban az esetben, ha az a világ bármely államának központi bankja részére történik.

A 110. § egyes ügynöki szolgáltatásokat mentesít az áfa alól.

A111-118. §-ai bizonyos vámeljárásokhoz, meghatározott vámjogi helyzetekhez, valamintaz adóraktározási eljáráshoz kapcsolódóan tartalmaznak áfamentességi kritériumokat.

Függetlenül attól, hogy az adómentes értékesítés levonási joggal jár-e, a számlán mindenképpen az Áfa tv. 169. § m) pontja szerinti hivatkozást kell feltüntetni. A “jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól” kritériumnak sokféle megjelölés megfelelhet, így például:

- MAA (mentes az adó alól)
- AAM (alanyi adómentesség)
- TAM (“tárgyi” adómentesség)
- mentes az áfa alól az Áfa tv. 89. §-a alapján
- adómentes Közösségen belüli termékértékesítés
- Áfa tv. 89. §
- Héa ie. 138. cikk (1) bek.
- adómentes termékexport
- idegen nyelvű számlán a mentességre utaló hivatkozás is lehet idegen nyelvű, pl. “138(1) VAT Directive”

Természetesen arra oda kell figyelni, hogy a hivatkozás megfeleljen a mentesség jogcímének, tehát pl. ne “termékexport” megjelölést használjunk egy Közösségen belüli termékértékesítésre, vagy ne “TAM” rövidítést, ha alanyi adómentesség miatt nem áfaköteles az ügylet.

Lényeges, hogy adómentességre kizárólag belföldi teljesítési helyű ügyletek esetén hivatkozhatunk (természetesen feltéve, hogy fennállnak a mentesség kritériumai). Az áfamentesség ugyanis azt jelenti, hogy az adott tranzakció tekintetében a teljesítés helyének országa lemondott az adóztatási jogáról. Az eleve nem belföldön adóköteles ügyletek vonatkozásában pedig a magyar állam adóztatási joga és az arról történő lemondás sem értelmezhető.

Forrás:ado.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark