Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét. Most a bevallási kötelezettségeket részletezzük.

Bevallási kötelezettség

2020-ra: csak a kisadózó vállalkozás oldalán

A katások által megszerzett bevételhez kapcsolódóan 2020-ig kizárólag a kata-alanyt terhelte adómegállapítási, -bevallási és –fizetési kötelezettség. Az 1 millió forint feletti kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatás ismertetése során volt már szó arról, hogy a tételes adó tekintetében nem bevallást, hanem nyilatkozatot kell benyújtani. A bevallási kötelezettség a 40%-os mértékű százalékos katához kapcsolódik, ami 2020-ban még kizárólag abban az esetben merült fel, ha a kisadózó vállalkozás naptári éves bevétele meghaladta a törvényben előírt értékhatárt.

A 20KATA nyomtatvány főlapján az (E) “NYILATKOZAT kisadózó vállalkozás által elért bevételről” rovatba ezer forintra kerekítve kell beírni a katás vállalkozás által 2020-ban elért bevételt. A (C) blokkban kell jelölni a bevallási időszakot, valamint a tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok számát.

Teljes naptári éves működés esetén a bevallási időszak 2020.01.01-2020.12.31., és ha minden hónapban fennállt a kata-fizetési kötelezettség, az érintett hónapok száma 12. Ha egy vállalkozás év közben válik a kata alanyává vagy kerül ki az adónem hatálya alól, akkor az időszak lehet rövidebb, a hónapok száma alacsonyabb. A kettő nem feltétlenül jár együtt: ha például egy vállalkozás 2020. január 13-án jön létre, és rögtön indulástól kata-alanyiságot választ, akkor a bevallási időszak – ha még december 31-én is folyamatos a működés – 2020.01.13-2020.12.31. lesz, a kata-fizetéssel érintett hónapok száma viszont ekkor is 12, hiszen a tételes adófizetési kötelezettség minden olyan hónapban fennáll, amikor akár csak egyetlen napon is aktív a katás vállalkozás. Egész évben meglévő vállalkozás esetén is előfordulhat viszont, hogy egyes hónapokra nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kata-alanynak, például mert az adott hónap egészére táppénzben vagy gyermekgondozási díjban részesült.

Ha egy katás egyéni vállalkozó év közben szüneteltette a tevékenységét, akkor a bevallási időszak helyes kitöltése ahhoz igazodik, hogy január 1-jén illetve december 31-én szünetel-e a vállalkozás. Erről részletesen a szünetelés alatti kata-bevallásról szóló cikkben volt szó.

A tételesadó-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok számának azért van jelentősége, mert a közhiedelemmel ellentétben a százalékos kata alól nem évi 12 millió forintig mentesül a katás vállalkozás: a Katv. minden egyes kata-fizetési kötelezettséggel érintett hónapra biztosít 1-1 millió forintnyi keretet. Ha tehát egy katás egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozási tevékenységét az év három hónapjában, akkor már 9 millió forinttal eléri a bevételi értékhatárt, és az a fölötti részre beáll a 40 százalékos adófizetési kötelezettsége.

A 2020. év vonatkozásában speciális helyzetben vannak azok a katások, akik a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzeti előírások alapján 2020. március, április, május és június hónapra mentesültek a tételes adó megfizetése alól. Az említett mentesség ugyanis a Katv. 32/E. § (3) bekezdése értelmében nem csökkenti az értékhatárt, tehát ha más okból (szünetelés, táppénz, fogvatartás stb.) nem mentesült 2020 során a kata-fizetés alól a vállalkozás, akkor – amennyiben januártól decemberig a kata alanya volt – a tételesadó-fizetéssel érintett hónapok számához 12-t kell írni, a bevételi értékhatár pedig 12 millió forint lesz.

Ha a 20KATA nyomtatvány főlapjának (E) blokkjában szereplő összeg meghaladja a tételes adófizetéssel érintett hónapoknak és az 1 millió forint/hónapnak a szorzatát, akkor a különbözet után 40%-os katát kell bevallani és fizetni. A bevallásra a 20KATA-01 lap szolgál. Ennek 01. sorába kerül a tételes adófizetéssel érintett hónapoknak és az 1 millió forint/hónapnak a szorzata, a 02. sorba az éves bevétel, tehát a főlap (E) blokkjában szereplő összeg, a 03. sorba a különbözet, a 04. sorba pedig a különbözet 40%-a, vagyis a százalékos adó. Ezen a lapon a főlaphoz hasonlóan ezer forintra kerekítve kell megadni az adatokat, amelyeket gépi kitöltés esetén a program automatikusan be is ír.

2021-től: új bevallási kötelezettségek megjelenése

2021-től új bevallási kötelezettségek jelentek meg mind a katások, mind a kifizetők oldalán, egyrészt a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetések, másrészt a kapcsoltnak nem minősülő vállalkozások közötti, 3 millió forintot meghaladó kifizetések után.

A katás vállalkozás bevallása

Éves bevételi értékhatár feletti bevétel utáni 40%-os kata

A 21KATA-01 lapja a korábbiakhoz hasonlóan az éves bevételi értékhatárt (a tételes adófizetéssel érintett hónapoknak és az 1 millió forint/hónapnak a szorzata) meghaladó rész utáni 40%-os kata bevallására szolgál.

Ettől az évtől azonban a már említettek szerint 40%-os adó terheli a katás kapcsolt vállalkozásnak minősülő kifizetőtől származó bevételt, valamint a kapcsoltnak nem minősülő partnertől kapott, a naptári évben 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt is. A kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú 40%-os adó alapjába beletartozó tételeket – hogy ne legyenek kétszeresen megadóztatva – a Katv. 8. § (6e) bekezdése értelmében az éves abszolút értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ez egyaránt igaz azokra az esetekre, amikor az új típusú 40%-os adó a kifizetőt és amikor a kata-alanyt terheli.

A 21KATA-01 lap 02. sorába ekkor nem a főlap (E) blokkjában szereplő teljes összeg kerül, hanem a naptári évben megszerzett bevételnek a kifizetőtől származó bevétel után fizetendő új típusú 40%-os adó alapjába beletartozó tételekkel csökkentett összege, és a 03-04. sorok adatai is ehhez igazodnak.

Külföldi partnertől megszerzett bevétel utáni 40%-os kata

A külföldi kifizetőtől kapott bevételek után a katás vállalkozót terheli a 40%-os kata bevallására és megfizetésére vonatkozó kötelezettség, de – a belföldi kifizetőt terhelő 40%-os adóval ellentétben – ezek teljesítésére nem ugyanazon határidő áll nyitva. Eltérés van továbbá a belföldi kifizetőt terhelő katához képest a fizetendő adó alapjában is.

Kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi partner esetén az első forinttól kezdve adóköteles a juttatás, és a bevétel megszerzésének hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni az adót. Az adóalap azonban itt – a belföldi felek közötti ügyletektől eltérően – nem a teljes bevétel, hanem annak 71,42%-a.

Nem kapcsolt külföldi partnertől származó bevétel esetén az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételből a 3 millió forintot meghaladó összeg 71,42 százaléka után kell a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos mértékű adót fizetnie. Az adófizetési kötelezettség elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig teljesítendő, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a katás a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.

A bevallási kötelezettség viszont nem havonta terheli a katás vállalkozást, hanem évente egyszer, az adóévről benyújtott ’KATA nyomtatványon. A Katv. szerint havonkénti és kifizetőnkénti bontásban kell bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Ezen bevallási kötelezettség teljesítésére új lap került be a nyomtatványba: a külföldi partnertől kapott bevétel utáni 40 százalékos adó bevallására szolgáló „KULF” lap. Mivel a bevallást kifizetőnként kell megtenni, ha a katás több külföldi kifizetőtől is szerez bevallási kötelezettség alá eső bevételt, ennek megfelelően több KULF-lapot kell kitölteni.

A 21KATA-KULF lap (A) blokkjába a kifizető adatai kerülnek. A törvény a bevételt juttató nevének és címének feltüntetését írja elő kötelezően, de az adószám beírására is lehetőség van. A kapcsolt vállalkozási viszonyt az erre vonatkozó kódkockába tett „X” jellel tudja jelölni a kata-alany.

A (B) blokkban kell feltüntetni az adott külföldi kifizetőtől kapott bevételeket, havonkénti bontásban, ezer forintra kerekítve. Figyelni kell arra, hogy ha az évnek csak egy vagy néhány hónapjában szerzett bevételt a katás vállalkozás, akkor is minden hónapról adatot kell közölni, azon hónapokhoz, amelyekben nem volt bevétel az adott külföldi kifizetőtől, nullát beírva. Ha például először márciusban érkezett bevétel a külföldi kifizetőtől, a bevalláskitöltő program csak akkor fogja kitölteni az adóalapra és a fizetendő adóra vonatkozó rovatokat, ha január-februárhoz is beírtuk a nullát. Ha pedig a kifizetés hónapját követő hónapok bevételrovatát hagyjuk üresen, akkor az adóalap és az adó rovatát kitölti a program, de „piros” hibajelzéssel figyelmeztet, hogy nem hibátlan a bevallásunk.

A cikksorozat következő része számpéldákkal mutatja be a bevallás kitöltését, valamint kitér arra, hogy mi tartozik bele a bevallási értékhatárba.

Forrás:ado.hu