Könyvelő iroda


Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

A 2025. év elején többek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) egyes szabályai is módosulnak. A változtatások ugyan nem forgatják ki a sarkaiból a munkaviszony alanyainak életét, fontos a sokszor csak nüánsznyinak tűnő módosulásokkal is tisztában lenni. Jelen cikkünkben a munkaidővel kapcsolatos változásokat tekintjük át.

munka torvenykonyve 2

Releváns jogszabály:
– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Választásokon való részvétel

Az Mt. 55. § (1) bekezdés m) pontjában bekerült egy újabb feltétel, mely teljesülése esetén a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezés szerint, a munkavállaló az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából legfeljebb két óra időtartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát. E rendelkezés azt hivatott biztosítani, hogy minden munkavállaló élhessen szavazati jogával az éppen aktuális választásokon, senkinek ne kelljen csak azért kimaradnia a részvételi demokráciából, mert éppen dolgozik. Természetesen, ha a munkavállaló úgy dönt, nem szeretne e jogával élni, a munkáltató erre nem kötelezheti, a munkavállalónak viszont ilyenkor a teljes beosztás szerinti napi munkaidejét kötelezettsége ledolgozni.

A szabály legfeljebb két óra mentesülésről, nem pedig a szavazat leadásához szükséges időre történő mentesülésről rendelkezik, ezzel tulajdonképpen a munkavállaló belátására van bízva, hogy a részvételt követően azonnal visszatér-e dolgozni, vagy azt csupán a lehetséges eredmények szavazótársaival történő megvitatását követően, de még két órán belül teszi meg. A szavazáshoz szükséges idő mértékének igazolását tehát a munkáltató nem kérheti munkavállalójától, azt azonban igen, hogy igazolja, tényleg a jogszabály által meghatározott célból maradt távol a munkavégzéstől. E célból feltehető, hogy a választásokat lebonyolító bizottságok majd igazolást állítanak ki az ezt igénylő, a szavazáson megjelent munkavállalók részére.

A fentihez kapcsolódó változás, hogy a szavazáson történő részvételhez kötött mentesülés ideje a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül [Mt. 115. § (1) és (2) bekezdés]. E tekintetben tehát a munkáltatónak a teljes napi munkaidőt munkában töltött időnek kell tekintenie, a szavazáson történő részvétel miatt senki sem eshet el szabadságtól.

A jogalkotó rendelkezése szerint a munkavállalót, ha szavazáson történő részvétel céljából marad távolt a munkavégzéstől, mentesülése idejére távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (1) bekezdés b) pont]. Ennek kapcsán fontos tisztázni, hogy a mentesülés csak 8 órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén illeti meg a munkavállalókat, illetve mivel a választások rendszerint hétvégén zajlanak, zömében olyan munkavállalók lesznek érintettek, akik munkaidőkeretben dolgoznak. Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy a munkavállalók szavazáson való részvételét a munkaidő-beosztás megfelelő alakításával biztosítja – ahogy ezt esetlegesen eddig is tette – és aznap a szokásostól esetlegesen eltérően csak 8 órára osztja be munkavállalóit, a munkavállalók nem mentesülnek munkavégzési kötelezettségük alól. Ebben az esetben a munkáltató a szavazás napjára be nem osztott munkaidőt a munkaidőkeretben máskor beoszthatja, így a szavazáson való részvétel miatt távolléti díj fizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Hosszabb beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó megállapodás

Az Mt. 99. § (3) bekezdése szerint a munkáltató írásban megállapodhat készenléti jellegű munkakört ellátó munkavállalójával, illetve hozzátartozójával, a munkavállaló napi beosztás szerinti munkaideje legfeljebb napi tizenkét órára, heti beosztás szerinti munkaideje legfeljebb 72 órára emeléséről. A megállapodás megkötésének lehetőségét, illetve a beosztás szerinti munkaidő maximális mértékét az év eleji változások nem érintik, a megállapodás megkötésére továbbra is ugyanaz a szabályozás vonatkozik.

Változtak ugyanakkor a megállapodás munkavállaló általi felmondásának szabályai. Míg eddig a munkavállaló a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást a munkaidőkeret végével mondhatta fel, most a jogalkotó a hosszú, akár 3 éves munkaidőkeretekre tekintettel kedvezőbb felmondási lehetőséget teremtett. Ennek megfelelően a munkavállaló hat hónapnál rövidebb munkaidőkeret esetén változatlan feltételek mellett mondhatja fel a megállapodást, ha azonban a munkaidőkeret hat hónapnál hosszabb, a munkavállaló a megállapodást hat hónap elteltét követően, de a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja [Mt. 99. § (3a) bekezdés].

Ennek eredményeképpen a munkavállaló akár évekkel korábban is szabadulhat a hosszabb beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő terhe alól. Az Mt. 135. § (8) bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy kollektív szerződés a 15 napos felmondási időnél hosszabb, legfeljebb azonban harmincnapos felmondási időt állapítson meg a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodások felmondásának esetére.

Amennyiben a munkavállaló felmondja a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást, minek következtében az a munkaidőkeret megszűnését megelőzően megszűnik, a felek egymással a munkaidőkeret megszűnésekor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kötelesek elszámolni [Mt. 99. § (3b) bekezdés]. Ha tehát a munkavállaló a megállapodás, illetve annak felmondása miatt az őt megillető díjazásnál magasabb összegű kifizetésben részesült a munkaidőkeret során, a munkáltató a többletkifizetés mértékét jogosult a munkavállalónak a keret végén fizetendő munkabérből levonni. Ugyanakkor a munkavállalót hátrány amiatt, hogy a hosszabb beosztás szerinti munkaidőről szóló megállapodást felmondta, nem érheti [Mt. 99. § (3c) bekezdés].

Forrás:ado.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark