A munkaszüneti nap olyan munkanap, amikor valamilyen – nemzeti vagy keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó vallási – ünnep miatt a munka helyét a megemlékezés és pihenés veszi át. Sok munkavállaló időzíti éves szabadságának tervezhető részét úgy, hogy abba munkaszüneti nap is beleessen; ezzel azonban a munkáltatóknak is számolniuk kell, annak érdekében, hogy egyes projektek és feladatok elvégzését az esetleges kapacitáshiány hatékonyan tudják ütemezni. Vannak olyan azonban olyan munkahelyek is, ahol a munkaszüneti nap éppen olyan munkanap – ha nem mozgalmasabb – mint a többi.

Releváns jogszabályok:
– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
– 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

Munkaszüneti napok 2025-ben, szabadságok tervezése

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében munkaszüneti napnak január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je és december 25–26-a minősülnek. A 2025-ös évben a munkaszüneti napok az alábbi napokra esnek (2025. március 15-e idén szombatra esik):

- 2025. január 1. szerda,
- 2025. április 18. péntek (nagypéntek),
- 2025. április 21. hétfő (húsvéthétfő),
- 2025. május 1. csütörtök,
- 2025. június 9. hétfő (pünkösdhétfő),
- 2025. augusztus 20. szerda,
- 2025. október 23. csütörtök,
- 2025. december 25. csütörtök,
- 2025. december 26. péntek.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a munkaszüneti napok körüli munkarendről sem. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti évenkénti változtatását [Mt. 102. § (5) bekezdés]. A 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) az általános munkarendben foglalkoztatottak vonatkozásában rögzíti, hogy melyek azok a napok, amikor az általános munkarenddel ellentétben (szombaton is) dolgozni kell. A Rendelet alapján 2025. május 17., 2025. október 18. és 2025. december 13. szombati munkanap lesz. Ezeken a napokon dolgozzuk le 2025. május 2-át (péntek), 2025. október 24-ét (péntek), valamint 2025. december 14-ét (szerda), ezek a napok ugyanis pihenőnapok lesznek. Összesen tehát 3 áthelyezett szombati munkanappal kell számolni és lesz néhány hosszabb hétvége is, amit szintén érdemes figyelembe venni a szabadságok tervezése során. [Megjegyzendő, hogy a Rendelet hatálya csak az általános munkarendben dolgozókra terjed ki, az attól eltérő munkarendben foglalkoztatottakra (munkaidő-keret, elszámolási időszak) nem.]

Ha a dolgozók tehát szeretnének kevesebb „szabadságnap” igénybevételével többet pihenni, akkor érdemes a munkaszüneti napokat és a munkaszüneti napok körüli munkarendet is figyelembe venniük és aköré szervezni rövidebb-hosszabb feltöltődésüket. Ugyan a főszabály szerint a szabadságot a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bekezdés], 7 munkanappal azonban szabadon „sáfárkodhatnak” a dolgozók. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal bejelentsék igényüket főnöküknek, aki köteles a kérésnek megfelelő időpontban kiadni azt [Mt. 122. § (2) bekezdés]. A szabadság kiadásának és bejelentésének tényleges gyakorlata persze cégenként változik, sok helyen már az év elején beindul a tervezés és számos munkahely nagyobb mozgásteret ad a beosztottaknak a szabadságok ütemezése tekintetében. A kívánatos helyzet mindenképpen az, hogy a jogszabályokkal összhangban, a munkavállalók érdemi feltöltődését szolgálva, de a munkáltató gazdasági érdekeit is szem előtt tartva kerüljön sor a szabadságok kiadására.

Munkavégzés munkaszüneti napon

A munkaszüneti nap munkavégzés alóli mentességet jelent és csak kivételesen kerülhet arra sor, hogy valaki ezen a napon is dolgozzon. Az Mt. szerint erre a napra rendes munkaidő csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén vagy külföldön történő munkavégzés során osztható be [Mt. 102. § (2) bekezdés].

Forrás:ado.hu

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mit jelent a „rendeltetése folytán e napon is működő” szófordulat a törvényben. Szerencsére az Mt. erre is választ ad, ugyanis rögzíti, hogy akkor tekintjük a munkáltatót vagy a munkakört munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján – pl. kirakodóvásár, piac, kifőzde, kávézó, benzinkút stb. –, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor – pl. biztonsági őr, vízimentő alkalmazása [Mt. 102. § (3) bekezdés].

Mi történik, ha nem rendes munkaidőt, hanem rendkívülit akar elrendelni munkaszüneti napra a munkáltató? Amennyiben a rendes munkaidőben foglalkoztatható a dolgozó munkaszüneti napon, akkor számára rendkívüli munkaidő is elrendelhető. Ha pedig baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása okán szükséges és indokolt, akkor szintén lehetősége van a munkáltató arra, hogy rendkívüli munkaidőt rendeljen el a munkaszüneti napra [Mt. 108. § (2) bekezdés].

A munkaszüneti napon történő munkavégzésért – a munkabérén felül – bérpótlék jár a dolgozónak, amelynek mértéke 100% [Mt. 140. § (2) bekezdés], függetlenül attól, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőről van szó. Fontos azonban, hogy a munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállaló a munkaszüneti napi pótlékon felül még a rendkívüli munkavégzés pótlékára is jogosult [Mt. 143. § (4)-(5) bekezdés]. A munkaszüneti napra elrendelt túlórát a munkáltató csak 100% bérpótlékkal kompenzálhatja, míg a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés kapcsán a munkáltató vagy kifizeti a 100% bérpótlékot, vagy amennyiben biztosít egy másik pihenőnapot, úgy a bérpótlék mértéke 50%-ra csökken.

Forrás:ado.hu