Könyvelő iroda


Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

Cikksorozatunkban igyekszünk átláthatóbbá tenni a katásokra és a nekik bevételt juttató vállalkozásokra vonatkozó adminisztratív kötelezettségek rendszerét. Most a – mindkét felet terhelő – tájékoztatási kötelezettséget vizsgáljuk részletesen.

irodai munka2

Tájékoztatási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége a kifizető felé

Cikksorozatunk előző részében megvizsgáltuk, hogy milyen támpontjai vannak a kifizetőnek, ha meg akarja állapítani, hogy szerződéses partnere a kata alanya-e. Kiderült, hogy sem a partner adószáma, sem a korábbi számlái, sem hatósági nyilvántartás nem segít ennek egyértelmű megállapításában.

A kifizetőknek ugyanakkor feltétlenül rendelkezniük kell ezzel az információval, hiszen ennek hiányában nem tudják eldönteni, hogy egy adott partner részére történő kifizetéseknél kell-e figyelniük, elérték-e az év során a 3 millió forintos határt. Kapcsolt vállalkozásnál pedig már az első kifizetések után adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségük keletkezik.

Annak érdekében, hogy a kifizetők időben fel tudjanak készülni a katás partner részére történő kifizetésekhez kapcsolódó kötelezettségeikre, a Katv. 13. § (2) bekezdése 2021-től előírja, hogy a kata-alanyok a kifizetővel történő szerződéskötéskor kötelesek írásban tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősülnek.

Említettük, hogy a kata-alanyiságra év közben is át lehet térni, és kilépni is lehet év közben. Ha a cikksorozatunkban példaként felhozott Megbízható Ubul egyéni vállalkozó 2021. januártól májusig kisadózó, majd áttér a személyi jövedelemadó hatálya alá, akkor előfordulhat, hogy 2021. során összességében több mint 3 millió forintot fizetünk ki neki, de ha az értékhatárt már az szja-s időszaka során lépjük át, akkor az értékhatár elérése miatt nem keletkezik 40%-os kata-kötelezettségünk. Ugyanígy előfordulhat az is, hogy egy partnerünk évekkel ezelőtt katásként lépett velünk szerződéses kapcsolatba, időközben más adónemre tért át, de 2021-ben visszalép a kata hatálya alá. Ekkor onnantól figyelnünk kell a 3 milliós értékhatárt, ha pedig kapcsolt vállalkozások vagyunk, már kezdettől 40%-os kata alá fognak esni a részére teljesített kifizetéseink.

A fentiek miatt a katások arról is kötelesek tájékoztatni a kifizetőt, ha a kisadózói jogállásuk megszűnik vagy újrakeletkezik, mégpedig a változást megelőzően, a változás kezdő időpontjának megjelölésével. Így a kifizető nyomon tudja követni, hogy a szerződéses partnere részére a tárgyév során kifizetett összegek közül melyeknél merül fel 40%-os kata.

Érdekes kérdést vet fel az „újrakeletkezik” kifejezés alkalmazása. Az „újra-” előtag logikailag azt feltételezi, hogy már volt korábban kisadózói jogállása a partnernek. Szó szerinti értelmezés esetén amennyiben a Számíthatsz Ránk Bt. például a társasági adó alanyaként kezdte pályafutását, és abból lép át mindennemű katás előélet nélkül a kata hatálya alá, akkor rá nem vonatkozna a tájékoztatási kötelezettség. Figyelembe véve azonban azt, hogy a jogalkotói szándék egyértelműen az volt, hogy a kifizető időben értesüljön az adókötelezettségeit érintő, a partnere kisadózói jogállásával kapcsolatos információkról, véleményünk szerint a Számíthatsz Ránk Bt. akkor jár el helyesen, ha a kata hatálya alá való áttérést megelőzően tájékoztatja erről a részére bevételt juttató belföldi kifizetőket.

Lehetnek olyan partnereink is, akikkel már 2020-ban is szerződéses kapcsolatban álltunk. Mivel esetükben kivitelezhetetlen volna a szerződéskori nyilatkozat, a jogalkotó átmeneti szabályként rögzítette a Katv. 32/E. § (2) bekezdésében, hogy a 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a kata-alanynak 2021. január 15-éig kell teljesítenie a 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét.

A NAV honlapján 2021. január 13-án jelent meg tájékoztatás a fenti kötelezettségről. Tapasztalataink szerint azonban még mindig vannak kata-alanyok, akik nem tudnak róla. Mivel ennek következtében előfordulhat, hogy a kifizetők továbbra sem rendelkeznek minden katás partnerről információval, célszerű áttekinteniük a partnereik listáját, és a cikksorozatunk első részében említett körbe (egyéni vállalkozó, egyéni cég stb.) tartozó személyek, szervezetek közül azokat, akik még nem adtak tájékoztatást a kisadózói státuszukra vonatkozóan, nyilatkoztatni, hogy katásak-e.

Ha egy kifizető partnere nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, és a kifizető, nem tudva arról, hogy partnere katás, elmulasztja a 40%-os adót megállapítani, bevallani és megfizetni, akkor a kifizető egy esetleges mulasztási bírság kiszabása során ez enyhítő körülménynek számíthat. Mindazonáltal ha a katás partner a tájékoztatást nem tette meg, de a számláján feltüntette, hogy “Kisadózó”, a kifizető akkor jár el a tőle elvárható körültekintéssel, ha nyilatkoztatja a számlakibocsátót a katás státuszára vonatkozóan. A kellő körültekintés hiánya ugyanis a mulasztási bírság kiszabása során az adózó terhére értékelendő körülmény.

A kifizetőknek célszerű a partnereik közé tartozó egyéni vállalkozók, egyéni cégek, betéti társaságok, közkereseti társaságok és ügyvédi irodák tekintetében a szerződések illetve a partnerek tájékoztatásai alapján nyilvántartást vezetniük, amelyben az esetleges változások bejelentése alapján naprakészen tartják a partnerek kisadózói státuszára vonatkozó információt, valamint nyomon követhető az adott partner részére a tárgyévben és azon belül a tárgyhónapban kifizetett összeg. Ez megkönnyíti a 40%-os katával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.

Sablonszerződéssel rendelkező kifizetőknél érdemes lehet a szerződésbe a partner kata-alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot beilleszteni, amelyben a partnernek már csak ki kell választania a megfelelő opciót (pl. “A Vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya: IGEN / NEM”).

Megjegyezzük, hogy míg a polgári jog szabályai szerint – eltérő jogszabályi előírás hiányában – szerződést kötni nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is lehetséges, a kisadózó vállalkozói státuszról szóló tájékoztatás megtételére a Katv. kifejezetten írásbeli formát ír elő. Mind a már 2021 előtt is fennálló, mind pedig a 2021-ben vagy azt követően megkötött szerződések esetén igaz tehát az, hogy még ha maga a szerződéskötés nem írásban történt is meg, a katás akkor is írásban köteles tájékoztatni jogállásáról a kifizetőt.

Sem a Katv., sem más adózási jogszabály nem ír ugyanakkor elő ezen írásbeli tájékoztatásra vonatkozóan formai követelményeket, így formanyomtatvány használatát, illetve közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formát sem. A felek közös megállapodása alapján ezért lehetőség van akár egyszerű magánokirati formában is megtenni a tájékoztatást.

A kifizető tájékoztatási kötelezettsége a kisadózó vállalkozás felé

Tájékoztatási kötelezettsége nemcsak a kata-alanynak áll fenn a kifizető felé, hanem a kifizetőnek is a katás partnere irányában.

A Katv. 13. § (3) bekezdése szerint a belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

E tájékoztatási kötelezettség tekintetében a törvény nem ír elő írásbeli formát, mindazonáltal javasolt ezt a tájékoztatást is írásban megtenni, mivel így a kifizető könnyebben bizonyíthatja, hogy eleget tett a jogszabályi kötelezettségének.

Forrás:ado.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark