A következőkben a 2020. évi szja-bevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, jelentősebb változásokat ismertetjük, átfogó képet nyújtva a magánszemélyek bevallási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos teendőkről. Az Adó szaklap írása.

A magánszemélyek bevallási kötelezettségének teljesítése az utóbbi években jelentősen egyszerűbbé vált, amely a 2017-ben bevezetett adóbevallási tervezetnek köszönhető. Ezzel a bevallási formával az adózóknak egyáltalán nem, vagy csak minimális időt kell fordítaniuk a személyijövedelemadó-bevallásuk teljesítésére, hiszen a legtöbb esetben a bevallási kötelezettség adózói interakció nélkül is teljesül. Emellett a bevallási forma mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbra is lehetőséget nyújt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtására is. Erre lehetőséget biztosít az Általános Nyomtatványkitöltő program, illetve nyomdai nyomtatványon, kézzel is ki lehet tölteni a bevallást. A következőkben a 2020. évi szja-bevallással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, jelentősebb változásokat ismertetjük, átfogó képet nyújtva a magánszemélyek bevallási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos teendőkről.

1. Az adóbevallási tervezet

A NAV mindenki számára készít adóbevallási tervezetet a rendelkezésére álló adatok alapján. Az adózónak a NAV által kiajánlott adatokat össze kell hasonlítania a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott igazolásaival, az esetleges kedvezmények érvényesítéséhez szükséges bizonylatokkal. Módosítani szükséges az adóbevallási tervezetet, ha a magánszemély nem ért egyet a kiajánlott adatokkal. Ezt legegyszerűbben a webes felületen teheti meg, amely különböző segédprogramok letöltése nélkül is könnyen elérhető.

1.1. Hogyan érhető el a tervezet?

Az eSZJA portál a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül érhető el azok számára, akik rendelkeznek Ügyfélkapuval, e-személyi igazolvánnyal vagy telefonos azonosítóval. Az adóbevallási tervezeteket a NAV 2021. március 15-étől teszi elérhetővé az elektronikus felületen, amelyről értesítést küld minden KÜNY (Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás) tárhellyel rendelkező magánszemély részére.

Ha a tervezetet szükséges módosítani vagy kiegészíteni, az legegyszerűbben a NAV honlapjának „SZJA” oldalán az eSZJA ikonra kattintva tehető meg számítógépen, táblagépen vagy akár okostelefonon keresztül. Az a magánszemély, akire vonatkozóan nem állnak a NAV rendelkezésére munkáltatóktól, kifizetőktől származó adatok, a személyes adataival feltöltött, üres tervezetet talál majd a felületen, amelyet szükség esetén kiegészíthet a jövedelemadataival.

Az Ügyfélkapuval, telefonos azonosítóval vagy e-személyi igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély 2021-ben április 15-éig kérheti, hogy a NAV postán küldje meg részére az adóbevallási tervezetet. A tervezet kérhető SMS-ben a +36 30/ 344 4304-es telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következő formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn), a NAV honlapjáról elérhető webűrlapon, levélben kötetlen formában, telefonon a 1819-es hívószámon, a NAV honlapjáról kinyomtatható „Kérelem az adóbevallási tervezet papír alapon történő átvételéhez” (BEVTERVK) elnevezésű formanyomtatványon vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain. A kérelemben fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét és születési időpontját. A tervezeteket legkésőbb 2021. április 30-áig tértivevényes levélként küldik meg az adózók részére. Az április 15-ei határidő után már nem lehet igényelni az adóbevallási tervezet postai úton történő megküldését, ezt követően a tervezet kizárólag személyesen vehető át a NAV ügyfélszolgálatain, vagy a megfelelő azonosítók birtokában elérhetővé válik az eSZJA felületen.

1.2. Az adóbevallási tervezettel kapcsolatos teendők

Ha az adózó egyetért az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal, azokon nem kíván módosítani, valamint a tervezete nem tartalmaz visszaigényelhető vagy befizetendő adót, nincs további teendője. Az adóbevallási tervezetet a webes felületen nem kell külön jóváhagyni, illetve a postán kézhez kapott tervezetet sem kell visszaküldeni a NAV-hoz. A magánszemély adóbevallási kötelezettsége ebben az esetben május 20-ával teljesítettnek minősül, ezzel az időponttal a tervezet érvényes személyijövedelemadó-bevallássá válik.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek, a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak önállóan kell elkészíteniük és benyújtaniuk személyijövedelemadó-bevallásukat, hiszen jövedelemadataik tekintetében a NAV egyáltalán nem, vagy csak részben rendelkezik információval. Esetükben 2021. május 20-ával a tervezet nem válik érvényes bevallássá, és a webes kitöltő felületen sem tudják jóváhagyni az adatokat. A bevallás elkészítéséhez azonban természetesen felhasználhatják az adóbevallási tervezet adatait.

Ha az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő vagy áfás magánszemély nem nyújt be szja-bevallást, akkor a NAV május 20-a után a KÜNY tárhellyel rendelkezők részére elektronikus értesítést küld, melyben felhívja a figyelmet a bevallás pótlására. Azok az egyéni vállalkozók azonban, akik az adóévben kizárólag a kata hatálya alá tartoztak (őstermelői tevékenységet nem végeztek), és 2020-ban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti bevallásköteles jövedelmet szereztek, szerkesztés nélkül is elfogadhatják adóbevallási tervezetüket, amely így 2021. május 20-ával adózói interakció nélkül is érvényes bevallássá válik. Ugyanez a szabály érvényesül a vállalkozási tevékenységüket a 2020. év egészében szüneteltető egyéni vállalkozók esetében is.

Ha a külföldi illetőségű magánszemély 2021. április 30-áig nem nyilatkozik arról, hogy őt külföldi illetőségére tekintettel az adóévben Magyarországon adókötelezettség nem terhelte, adóbevallási tervezete szintén bevallássá válik május 20-ával. A nyilatkozatot a 20NYK jelű, „A külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata a személyijövedelemadó-bevallás benyújtás alóli mentesítéséhez a 2020. adóévre” elnevezésű adatlapon lehet megtenni.

1.3. Mikor és hogyan kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha a KAÜ azonosítóval rendelkező adózó az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal nem ért egyet – például rendelkezik olyan adóköteles jövedelemmel, amit a tervezet nem tartalmaz, vagy az évközi igénybevételtől eltérően szeretne családi kedvezményt érvényesíteni –, azt a webes felületen módosíthatja, kiegészítheti, melyhez a webalapú kitöltő-ellenőrző program (WebNYK) nyújt segítséget.

Fontos, hogy az adatok módosítása után a bevallást elektronikusan is be kell küldeni, mert ennek hiányában május 20-ával az eredeti, módosítások nélküli tervezet válik a magánszemély érvényes személyijövedelemadó-bevallásává, ha addig nem nyújtott be az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített 20SZJA jelű bevallást vagy nem tett bejelentést az adóhatóság felé.

Ha a KAÜ azonosítóval nem rendelkező magánszemély a részére postán megküldött adóbevallási tervezet adatait módosítani szeretné, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített 20SZJA jelű bevallás benyújtása szükséges. Ezt megteheti papíron, amelyhez a nyomtatvány letölthető a NAV honlapjáról, vagy beszerezhető a NAV ügyfélszolgálatain, illetve ügyfélkapu nyitásával vagy a KAÜ azonosításhoz szükséges egyéb azonosítók igénylésével elektronikusan is beküldhető az ÁNYK vagy a WebNYK program segítségével.

Ha az adózónak visszaigényelhető vagy befizetendő adója keletkezett, esetleg hiányosak vagy ellentmondásosak a NAV rendelkezésére álló adatok, erről a NAV 2021. április 30-áig elektronikus vagy postai úton értesítést küld. Visszaigényelhető vagy befizetendő adó esetén, illetve ha a NAV rendelkezésére álló adatok alapján az adózó több önkéntes pénztár felé rendelkezhet az adójáról, vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál fennálló tagi jogviszonya nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt megszűnt, akkor a postán megküldött adóbevallási tervezetek mellékleteként egy kiegészítő nyilatkozat is csatolásra kerül. A kitöltött nyilatkozatot a magánszemély visszaküldheti a NAV részére abban az esetben, ha a részére elkészített adóbevallási tervezet adataival egyetért. A lapon a következő kiegészítő információk tüntethetők fel:

– Visszaigényelhető adót tartalmazó adóbevallási tervezet esetén az utalási adatok (bankszámlaszám vagy cím).

– Befizetendő adó esetén a magánszemély nyilatkozhat arról, hogy fizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónapon keresztül, egyenlő részletekben teljesíti, ha a fizetendő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó együttes összege nem haladja meg az 500 ezer forintot.

– Ha a NAV-hoz érkezett adatok alapján a magánszemély több önkéntes pénztár felé is rendelkezhet, akkor lehetősége van feltüntetni, hogy melyik pénztárhoz kéri az utalást.

Itt lehet jelezni azt is, ha a magánszemély nyugdíjszolgáltatást igényelt, illetve, ha 2020. január 1-je előtt betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt vagy a nyugdíj-előtakarékossági számláját 2020. december 31-e után szüntette meg.

– Ha az adóbevallási tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, a kiegészítő nyilatkozaton az adó más, a tervezetben is szereplő adónemre történő átvezetéséről is lehetőség van rendelkezni.

– A mezőgazdasági őstermelő itt nyilatkozhat arról, hogy a mezőgazdasági őstermelésből származó 2020. évi bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, így bevallási kötelezettsége nem keletkezett.

1.4. Visszaigényelhető adó

Ha az adóbevallási tervezet visszaigényelhető adót tartalmaz, azt az utalási adatokkal ki kell egészíteni ahhoz, hogy az adó kiutalásra kerülhessen. A KAÜ azonosítóval rendelkező adózóknak a webes felületen kell megadniuk az utalási címüket vagy bankszámlaszámukat. Az utalási adatok megadása után az adóbevallási tervezetet elektronikusan be kell küldeni, A visszaigényelhető adót a NAV a benyújtástól számított 30 napon belül utalja ki.

A KAÜ azonosítóval nem rendelkezőknek az utalási adatokat a részükre megküldött kiegészítő nyilatkozaton kell feltüntetni, melyet vissza kell küldeni a NAV-hoz. Az utalásra a kiegészítő nyilatkozat NAV-hoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kerül sor. Ha az adózó nem juttatja el a NAV-hoz az utalási adatait, akkor a visszaigényelhető összeg az adószámláján marad, amelynek kiutalását vagy más adónemre történő átvezetését a későbbiekben a ’17 számú átvezetési és kiutalási kérelem benyújtásával kérheti.

1.5. Az adó megfizetése

Befizetendő adót tartalmazó adóbevallási tervezet esetén az adót 2021. május 20-áig kell megfizetni. Ez legegyszerűbben bankkártyás fizetéssel intézhető a webes felületen az adóbevallási tervezet elfogadásakor vagy elektronikus beküldésekor. Az adó megfizethető még banki átutalással, csekken vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyás fizetéssel is.

1.6. Az önellenőrzést támogató funkció

Az önellenőrzést támogató funkció egy új, az önellenőrzés kitöltését könnyítő szolgáltatás a WebNYK programban. Lényege, hogy az adózó le tudja kérni a nyilvántartásban szereplő utolsó szja-bevallását, és ha ebből kiindulva készít önellenőrzést, akkor a támogató funkció használatával a program a lekért előzmény bevallás adatai és az adózó által módosított adatok alapján automatikusan kiszámolja és kitölti az önellenőrzéses mezőket. Ha az önellenőrzés eredményeképpen visszaigényelhető adó keletkezik, a program az Átvezetési és kiutalási kérelem sorait is automatikusan kitölti, mindössze a kiutaláshoz szükséges adatokat kell megadnia az adózónak. Ez a szolgáltatás a 19SZJA és a 20SZJA jelű bevallások önellenőrzése esetében érhető el, a korábbi bevallások tekintetében az adózónak önállóan kell kitöltenie a bevallás önellenőrzéses sorait.

2. A 2020. évi szja-bevallás szabályai

2.1. Kinek kell 20SZJA jelű bevallást benyújtania?

Személyijövedelemadó-bevallás benyújtására a magánszemélyek (ideértve az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket) kötelezettek.

2.2. Mikor nem kell bevallást benyújtani?

Ha a magánszemély az adóbevallási tervezet adataival egyetért, nem kell bevallást benyújtania (kivéve a mezőgazdasági őstermelőket, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat), ebben az esetben a NAV által elkészített adóbevallási tervezet 2021. május 20-án érvényes bevallássá válik.

Nem kell bevallást benyújtani akkor sem, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt bevétele, vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például azok a bevételek,

– amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, például az adómentes bevételek, úgymint gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), anyasági támogatás, ápolási díj, családi pótlék, nyugdíj;

– amelyek a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelmek, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;

– amelyek ingó vagyontárgy átruházásából származnak, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, valamint az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

– amelyek ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származnak, ha azokból jövedelem nem keletkezik;

– amelyek után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;

– amelyek kamatjövedelemnek minősülnek, és azokból a kifizető az adót levonta;

– amelyek az Szja tv. 76. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli nyereménynek minősülnek;

– amelyeket külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.

Nem kell bevallást benyújtani a mezőgazdasági őstermelőnek (átalányadózást alkalmazó kistermelőnek) sem, ha az e tevékenységéből származó, támogatás nélkül számított bevétele a 600 ezer forintot nem haladta meg, és más bevallásköteles jövedelme sem volt, valamint szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -elszámolási kötelezettsége sincs.

Nem kell bevallást beadni akkor sem, ha a magánszemély az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum napi bérként meghatározott összege 130 százalékának szorzata (7 410 × 130% = 9 633 Ft/nap, illetve 9 690 × 130% = 12 597 Ft/nap).

A számítást a minimálbér alapulvételével számított mentesített keretösszeg esetén az alábbi példa szemlélteti:

Nem kell bevallást teljesítenie továbbá a külföldi illetőségű magánszemélynek, ha április 30-áig nyilatkozik arról, hogy a külföldi illetőségére tekintettel a jövedelemszerzés adóévében, azaz 2020-ban, Magyarországon adókötelezettség nem terhelte. A nyilatkozat megtétele esetén a külföldi illetőségű magánszemélyeknek esetlegesen elkészített adóbevallási tervezet május 20-ával nem válik bevallássá.

2.3. Ha a magánszemély maga készíti el szja-bevallását

Amennyiben a magánszemély részére nem készült adóbevallási tervezet a munkáltatók, kifizetők adatszolgáltatásának hiánya miatt, de a magánszemélynek volt az adóévben adóköteles bevétele, jövedelme, akkor a webes felületen, a WebNYK program segítségével könnyedén elkészítheti személyijövedelemadó-bevallását. A bevallási kötelezettség teljesíthető az ÁNYK program használatával vagy papíron kitöltött 20SZJA bevallás benyújtásával is.

A bevallás tehát papíron és elektronikusan is benyújtható, attól függően, hogy a magánszemély vagy meghatalmazottja elektronikus kapcsolattartásra kötelezett-e. Az egyéni vállalkozók csak elektronikusan nyújthatják be bevallásukat, a mezőgazdasági őstermelők elektronikusan és papíron is teljesíthetik bevallási kötelezettségüket. Az adószámos magánszemélyek szintén elektronikus benyújtásra kötelezettek, ha az Áfa törvény szerinti összesítő nyilatkozatot, illetve összesítő jelentést kell teljesíteniük.

2.4. Határidők

Az adóbevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje 2021. május 20-a.

Ha a bevallás benyújtása akadályba ütközik, a magánszemélynek az akadályoztatás megszűnése után 15 napon belül kell az adóbevallást benyújtania egy olyan igazolási kérelemmel együtt, amelyből kiderül a késedelem oka. Kivétel ez alól az a magánszemély, akinek az adóbevallási tervezete 2021. május 20-ával bevallássá vált. Ebben az esetben – az akadályoztatás megszűnése után – önellenőrzéssel módosítható a bevallás.

Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, vagy bevallását előreláthatólag nem tudja határidőben benyújtani, mert önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások, a bevallási késedelemről 2021. május 20-áig lehet bejelentést tenni a NAV-hoz (nem vonatkozik ez az egyéni vállalkozókra és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyekre). Ekkor az adóbevallási tervezet nem válik bevallássá, és a NAV a késedelem miatt mulasztási bírságot 2021. november 20-áig nem szab ki. A bevallás benyújtásával egyidejűleg azonban – az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül – a késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelmet) szükséges előterjeszteni.

A kifizetők és a munkáltatók által kiállított igazolást 2021. február 1-jéig, az adóalapot vagy az adót csökkentő kedvezményekről szóló igazolásokat legkésőbb 2021. február 15-éig kellett megkapnia a magánszemélyeknek. Az adóbevallási tervezet postai kiküldése 2021-ben április 15-éig kérhető.

2.5. A bevallás pótlása

Ha a magánszemély a 2020. évről szóló bevallását határidőn túl, tehát pótlásként nyújtja be, akkor a 20SZJA jelű nyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz az ÁNYK vagy a WebNYK program használatával, illetve papír alapon, ha elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett.

2.6. A NAV által hibásnak minősített bevallás javítása

Előfordulhat, hogy a NAV a benyújtott bevallásban hibát talál. Ha a hiba a magánszemély közreműködése nélkül javítható, a NAV kijavítja a bevallását, és erről 30 napon belül értesítést küld, ha a javítás érinti a visszaigényelhető vagy a befizetendő adó összegét.

Ha a hiba csak a magánszemély közreműködésével javítható, akkor a NAV kiértesítő levelet küld, melyben részletezi a javítás lehetséges módjait is. Ebben az esetben a 30 napos utalási határidő a bevallás javításának napjától kezdődik.

A bevallás javítása történhet levélben, személyesen a NAV ügyfélszolgálatain vagy telefonon az ÜCC-rendszeren keresztül. Az elektronikusan benyújtott, hibás bevallás a NAV értesítése után az úgynevezett javító bevallással is javítható. Ekkor teljes adattartalommal újra ki kell tölteni a 20SZJA jelű bevallást, és fel kell tüntetni a 20SZJA-Főlap (B) blokkjában a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját is. Fontos, hogy a javításkor a 20SZJA-Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőt nem kell kitölteni, ha a magánszemély az alapbevallást javítja. Ha azonban az adózó a feldolgozott alapbevallást követően önellenőrzésként vagy adózói javításként (helyesbítésként) nyújtott be újabb bevallást, amit a NAV hibásnak talált, akkor a javító bevalláson ki kell tölteni a „Bevallás jellege” mezőt, a javítandó bevallásban szereplő bevallásjelleggel megegyezően.

2.7. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)

Adózói javításra, azaz helyesbítésre akkor van lehetőség, ha a NAV a benyújtott bevallást elfogadta, feldolgozta, azonban a magánszemély utólag olyan hibát észlel, amelynek módosítása nem eredményez adóalap-, illetve adóváltozást. Ilyen lehet például valamelyik természetes azonosító adat javítása. Helyesbítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás évét követő öt évig van lehetőség.

Helyesbítésnél a 20SZJA-Főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben a „H” betűjelet kell kiválasztani, és a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt üresen kell hagyni.

Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, tehát minden adatot meg kell ismételni, nem csak azt, amit a magánszemély javítani, helyesbíteni szeretne.

2.8. A bevallás önellenőrzése

Ha a magánszemély észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot vagy az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó alapja vagy összege hibás, a bevallást önellenőrzéssel módosíthatja, azonban csak akkor, ha az önellenőrzés eredményeképpen az adó ezer forintot meghaladóan módosul.

Az önellenőrzést az érintett adóévben hatályos jogszabályok alapján kell elvégezni. A bevallás önellenőrzésére ugyanazt a nyomtatványt kell használni, amelyen a magánszemély az eredeti bevallást benyújtotta. A 2020. évben keletkezett kötelezettségekről teljesített bevallások önellenőrzésére a 20SZJA jelű bevallást kell benyújtani. A WebNYK program használata esetén segítséget nyújt a kitöltésben a NAV új fejlesztése, az önellenőrzést támogató funkció, melyről részletesebben az 1.6. pontban esett szó. Önellenőrzésre az elévülési időn belül van lehetőség, tehát a 2015. adóévet megelőző időszakra önellenőrzés már nem nyújtható be. Az önellenőrzéssel helyesbített adó és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Önellenőrzés a bevallási határidő előtt is benyújtható, ilyenkor az adófizetési határidő nem módosul.

A NAV az adózót önellenőrzésre hívhatja fel, ha a bevallás adatai és a NAV rendelkezésére álló adatok között eltérést tapasztal, és ez az eltérés az adózó terhére mutatkozik.

4. A személyijövedelemadó-bevallást érintő jelentősebb változások

4.1. Kedvezmények

A 2020. évben új adóalap-kedvezmény került bevezetésre a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, ugyanakkor kivezetésre került a 20SZJA bevallásból az Összefogás az Államadósság Ellen Alap kedvezménye. A jogszabályok évközi módosulásával változott továbbá a családi járulékkedvezmény keretében igénybe vehető járulékkedvezmény összege is.

4.1.1. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)

Ha a magánszemély megfelel az szja-törvényben foglalt feltételeknek, 2020. január 1-jétől az összevont adóalapját – minden más kedvezményt megelőzően – csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével.

Négy vagy több gyermeket nevelő anya az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermeke után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és ezeknek a gyermekeknek a száma a négy főt eléri. Ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mint ha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna.

A kedvezményt azokra a hónapokra lehet igénybe venni, amelyekben fennáll a jogosultság. A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az anya először tekinthető négy vagy többgyermekes anyának. Az első jogosultsági hónap 2020 januárja lehet.

Megszűnik a jogosultság annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben az édesanya utoljára minősül négy vagy többgyermekes anyának. Ha a jogosultság nem a teljes adóévben áll fenn, akkor a kedvezményt csak a jogosultsági hónapokban megszerzett jövedelemre lehet igénybe venni.

A NÉTAK a következő, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető:

– a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre, azonban a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját.

– az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

= a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére,

= a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére,

= az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,

= a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére,

= a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére,

= a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében való munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.

A NÉTAK kizárólag a fent felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető, így pl. nem képezi annak alapját az ingatlan-bérbeadásból, vagy nem kifizetőtől származó jövedelem.

Ha a magánszemély olyan tevékenységet végez, amelynek bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor a NÉTAK alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.

Ha az édesanya négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor az összevont adóalapját először a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével csökkentheti, ez után az első házasok kedvezményével, végül pedig a családi kedvezménnyel.

A NÉTAK érvényesítésének feltétele az anya adóbevallásban tett nyilatkozata, amelyen a NÉTAK összegén túl fel kell tüntetni a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait), valamint, ha a kedvezményre való jogosultság nem az egész adóévben állt fenn, a jogosultság megnyíltának vagy megszűnésének időpontját.

A nyilatkozatok megtételére a 20SZJA-01-es lapon – ahol a korábbi családi kedvezményes blokkok kerültek kiegészítésre –, továbbá a 20SZJA-02-es lap (B) blokkjában van lehetőség.

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének bevezetése következtében a bevallás képe is módosult. Az A”, „B”, illetve 01-es, 02-es és 03-as lapjainak kiegészítésére, illetve átstrukturálására volt szükség. Az „A” lapon az Összevont adóalapba tartozó jövedelmek blokk kiegészült egy új, „e” oszloppal, melyben a NÉTAK alapját képező jövedelmet kell feltüntetni.

A bevallás 7. sora is megbontásra került: 2020. adóévtől már nemcsak az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet kell mintegy tájékoztató adatként feltüntetni, hanem azokat az önálló tevékenységből származó jövedelmeket is, amelyekre a NÉTAK érvényesíthető.

A plusz sorok beszúrása miatt az első házasok kedvezményének és a családi kedvezménynek a levezetése blokkok átkerültek a „B” lapra.

A családi kedvezményről szóló nyilatkozat a NÉTAK-os nyilatkozattal kiegészülve a 01-es lapon kapott helyet, azzal, hogy a családi kedvezmény megosztásáról, közös érvényesítéséről, az első házasok kedvezményéről, továbbá a NÉTAK-ra való jogosultság év közben történő megnyíltáról vagy megszűnéséről szóló nyilatkozatok a 02-es lapra kerültek. Ezen a lapon kaptak helyet a korábban a 01-es lapon szereplő egyéb, adózással kapcsolatos és rendelkező nyilatkozatok. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, a nyugdíj-előtakarékossági számlával és a nyugdíjbiztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok a 03-as lapra kerültek.

Pető-Diós Judit az Adó szaklap 2021/5. számában megjelent írásában olvashat még a családi járulékkedvezmény részleteitől, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás és az szja-bevallás kapcsolatáról, és az 1+1 százalékról való rendelkezésről.

Forrás:ado.hu