Amennyiben a vevő 2013. július 1-jétől fizetési késedelembe esik, úgy számlaként - a késedelmes fizetésből adódó követelés behajtásának költségeire - 40 eurónak megfelelő átalány fizetésére kötelezhető.

Ezt a fizetési morált javító, követeléskezelést előmozdító szabályt, azaz magát az átalány beszedését ugyanakkor kevesen alkalmazták, melynek egyik fő oka a konkrét ismeretek hiánya, azaz mindeddig nem jelentek meg pontos útmutatások azzal kapcsolatban, ami a fő kérdés: pontosan mikor és hogyan lehet követelni az összeget, mit kell tennie egy vállalkozásnak, ha késedelmesen teljesítő partnerétől be kívánja hajtani, az mikor és milyen feltételekkel jár?

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat a behajtási költségátalány kapcsán:

Mi alapján jár? - jogi háttér, szabályozás

A költségátalányt a vállalkozások egymás közötti jogviszonyában a Ptk. 6.155 § (2) bekezdése taglalja.
Az átalány a 2013. július 1. napjától megkötött vagy módosított szerződések esetében érvényesíthető, az azt megelőzően megkötött szerződések esetében nem alkalmazható. Javasoljuk, hogy amennyiben mód van rá, a korábbi szerződéseiket módosítsák, hogy jogalapot teremtsenek a későbbiekben az átalány behajtására.

Fontos, hogy – akárcsak a késedelmi kamat esetében – az átalányt nem kötelező követelni, a hitelezőre van bízva, hogy azt kívánja-e érvényesíteni, viszont az adósnak kötelező megfizetni, ha a hitelező erre felhívja. Az átalány elengedése is költségmentes, annak nincs semmilyen illeték, vagy ajándékozási vonzata.

Az átalánynak indifferens a tartalma, azaz hogy a mögött volt-e valós behajtási költség (telefonálás, levél, ügyvédi munkadíj, bírósági eljárás kezdeményezésének díja, stb), ha az 40 eurót nem haladja meg, az a Ptk. értelmében érvényesül, nem kell bizonyítani, részletezni. Jogi nyelven a behajtási költségátalány sui generis „jogcím". Az átalány peren kívül, de perben is követelhető.

Mikortól jár?

Az átalány már a késedelembe esés első napjától jár és összege nem függ a késedelmes napok számától, teljesen mindegy, hogy 1 vagy 100 napja áll fenn. Fontos, hogy az átalány késedelmenként jár, ez legtöbbször egybeesik a számla lejáratával, de ha pl. részletfizetési megállapodást kötnek a felek, akkor az egyes részletek nem teljesítései is külön késedelemnek minősülnek, azaz minden határidő be nem tartása esetén követelhető.

Mennyi az általány összege forintban, hogyan kell kiszámolni?

Az átalány (legalább) 40 eurós összege egyáltalán nem függ a követelés összegétől, azaz akár 1 forint meg nem fizetése esetén is érvényesíthető, forintban kalkulálni a késedelem első napján érvényes MNB hivatalos EUR/HUF középárfolyama szerint kell. Egyszerű példával: ha egy számlánk fizetési határideje tegnap járt le, és az adós nem teljesített, a mai naptól (2014 05.20.) 12.206,- Ft összeget (ez ma az MNB hivatalos EUR/HUF középárfolyama szerinti 40 euró) követelhetünk pusztán átalányként.

Természetesen az átalány a tőkekövetelésen felül jár, illetve a költségátalány mellett késedelmi kamatot is követelhetnénk jogosan az adóstól, mivel az nem a kamat helyett van. (Továbbá ha pl. ezen felül kötbért is kikötöttünk, akkor azt is ugyanígy követelhetjük).

Az átalány 40 eurónak megfelelő összegénél szerződésben alacsonyabb mértékben megállapodni vagy akár attól szerződésben eltekinteni, kizárni nem lehet, felek együttes akaratával sem. Ugyanakkor a 40 eurónál nagyobb összegben viszont szerződésben megállapodhatnak, viszont ez esetben már a valós felmerült költségeket is bizonyítani kell.

Az általány érvényesítésének megkifogásolása, bizonyítása

Az átalány mértéke nem vitatható, a hitelezőnek semmilyen módon nem kell igazolnia – legalább is 40 euró követelése esetén.

Ha a behajtással semmilyen költségünk nem merült fel, akkor is teljes joggal és összegben követelhetjük, az adós nem hivatkozhat arra, hogy nem telefonáltunk, nem küldtünk levelet, vagy nem tettünk semmit, illetve – ahogy korábban már írtuk – arra sem, hogy a követelt összeg alacsony, vagy a késedelem csupán 1 napos, erre vonatkozóan nincs „aránytalanság".

Milyen módon követelhető- mit kell tenni az érvényesítésért?

Az átalány mögött nincs szolgáltatástartalom, ezért arról számlát nem kell kiállítani, a kintlévőség kezelése esetén akár a felszólító levélben, vagy egyenlegközlőben is feltüntethető, illetve késedelmes teljesítést követően – akárcsak a kamatnál – jelezni kell az adós felé, hogy ezen a jogcímen az összeget fizesse meg részünkre.
Természetesen mivel minden információ adott, az adós önkéntesen is kalkulálhatja és teljesítheti azt.

Az általánynak a kártérítéshez és kötbérhez való viszonya

Az alapelv, hogy önálló jogcímként az átalány a kártérítésbe beszámít, a kötbérbe nem, ennek oka, hogy az átalány leginkább a kamathoz hasonlít, a kötbér és kamat pedig vagylagos kapcsolatban van a Ptk. szabályozása szerint.

Számviteli vonatkozás

A behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ekként szükséges azt a kötelezett könyveiben rögzíteni, attól függetlenül, hogy a jogosult ténylegesen követelte-e azt.

A kötelezett a megismert, fizetendő, fizetett átalányt a számviteli tv 81.§-a (2) bekezdés b) pontja szerint egyéb ráfordításként, míg a jogosult (hitelező) a befolyt, rendezett átalányt a tv. 77.§-a (2) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell, hogy elszámolja.

Forrás: www.ado.hu