Minden vállalkozás vezetőjének saját érdeke, hogy néhány olyan dologgal is tisztában legyen, ami a legjobb esetben nem érinti őt, de bizonyos munkafolyamatait meghatározza.

Amikor könyvelőhöz, könyvvizsgálóhoz, vagy adószakértőhöz fordul, akkor például részt kell vennie egy ügyfél-azonosítási folyamatban. Az ügyfél azonosítása során mindazon tevékenységet végzők – gyűjtőnéven szolgáltatók - akik a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, kötelesek az ügyfelüket, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

Az átvilágítást a következő esetekben kötelező megtenni:

az üzleti kapcsolat létesítésekor;
a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha arra még nem került sor;
ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.
Az azonosítás során a szolgáltatónak a következő adatokat kell rögzíteni:

a) természetes személy esetén

aa) családi és utónevét (születési nevét),

ab) lakcímét,

ac) állampolgárságát,

ad) azonosító okmányának típusát és számát,

ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

Ezen kívül a szolgáltató által szükségesnek ítélt esetekben rögzíthető még:

a) természetes személy esetén

aa) születési hely és idő,

ab) anyja neve;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba) a főtevékenység,

bb) képviseletére jogosultak neve és beosztása,

bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását:

a) természetes személy esetén

aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy

ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát).

Az okiratok fénymásolása csak akkor megengedett, ha az átvilágított személy ehhez hozzájárul.

Ugyanakkor neki is az a kötelezettsége, hogy ha a szolgáltatónak megadott adataiban változás következik be, akkor azt 5 munkanapon belül köteles bejelenteni.

Felhívom a figyelmet, hogy

a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény hatálya a vállalkozókra, vezetőkre, képviselőkre is vonatkozik;
ez a cikk csak a könyvelőket, adótanácsadókat és könyvvizsgálókat említi, de a törvény 14 foglalkozást/tevékenységet sorol fel, melyek végzése esetén ezeket a szabályokat alkalmazni kell;
a könyvelők, adószakértők, könyvvizsgálók más személyes adatokat is kérhetnek a munkájuk elvégzéséhez; (Gondoljanak a bevallások, adatlapok, nyilatkozatok, kérelmek, stb. kitöltésére!)
a törvény szerint, ha a szolgáltató szerződéskötéskor nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését.
az érintett szakmában dolgozóknak belső szabályzatot kellett készíteni a felügyeleti szervüktől kapott mintaszabályzat alapján. Eljárásukat ennek megfelelően kell lefolytatni.
az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) családi és utónevét (születési nevét),

b) lakcímét,

c) állampolgárságát,

d) azonosító okmányának típusát és számát,

e) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

f) születési helyét, idejét,

g) anyja nevét.

Aki többet kíván megtudni a pénzmosás megakadályozásával kapcsolatos intézkedésekről, az olvassa el a többször módosított 2007. évi CXXXVI. törvényt, illetve a NAV honlapjának felső „Pénzmosás" jelölésű menüpontját tájékozódás céljából.

Forrás: www.ado.hu