Az egymás gyermekeit nevelő élettársak az Alkotmánybíróság (AB) határozata nyomán arra számítanak, hogy a családi pótlékra és a családi kedvezményre való jogosultságuk tekintetében fennálló alaptörvény-ellenes hátrányos megkülönböztetésük jövőre megszűnik. Ám semmi jele nincs, hogy Országgyűlés 2014. december 31-éig teljesítené az erre vonatkozóan rárótt kötelezettségét.

A közös háztartásban együtt élő házastársak a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény hatályos rendelkezései értelmében a családi pótlékra vonatkozó azonos jogosultság alapján egyformán jogosultak a családi kedvezményre, míg az élettársak hiába nevelik együtt egymás gyermekeit, ők külön-külön csak a saját és közös gyermekek után kaphatnak családi pótlékot, és így a családi kedvezményt is eszerint érvényesíthetik. Például egy közös és két nem közös (összesen 3) gyermek esetén a házastársak mindegyike három gyermek után jogosult családi pótlékra, és így a családi kedvezményre való jogosultságot és annak mértékét is eszerint kell meghatározni. Ezzel szemben az élettársak
– egy közös és további egy-egy nem közös gyermek után mindegyikük két-két,
– egy közös és az egyik fél további két nem közös gyermek után az utóbbinál három, a másiknál egy
gyermek után jogosultak családi pótlékra, és így a családi kedvezményre is.

Ráadásul a közös háztartásban élő házastársak esetében már év közben az adóelőleg megállapításánál is mód van a közös igénybevételre, mivel ők egyformán jogosultak a kedvezményre, ugyanakkor az élettársak csak a közös gyermekek után jogosultak erre, ők a nem közös gyermekre tekintettel csak év végén az adóbevallásban oszthatják meg a saját kedvezményüket.

Ha például az élettársaknak egy közös gyermeke és külön-külön egy-egy nem közös gyermeke van, mindegyikük két-két gyermek után jogosult családi pótlékra, és így a családi kedvezményre is, vagyis a családi kedvezmény összege gyermekenként mindegyiküknél 62 500 forint. Az évközi kifizetéseknél külön-külön havonta 125 000 forintot érvényesíthetnek, az egyiküknél nem érvényesíthető rész a társánál nem vehető figyelembe.

Vagy például, ha az élettársaknak egy közös gyermeke és az egyiküknek még két nem közös gyermeke van, az utóbbi három gyermekes, nála a családi kedvezmény összege gyermekenként 206 250 forint, míg a másiknál csak egy gyermek után jár 62 500 forint. Annak nincs akadálya, hogy a kedvezőbb megoldás mellett döntsenek, azaz évközben a háromgyermekes fél érvényesítse a 3x206 250 forintot, a másik semmit, vagy, ha a háromgyermekes fél havi 2x206 250 forintot von le, a másiknál havi 62 500 forinttal csökkenthető az adóalap.

Látható, hogy éves szinten a családi pótlékra való jogosultság önmagában is, de a családi kedvezmény összekapcsolása révén különösen, akár több százezer forint hátránymutatkozik az élettársi kapcsolatban élőknél.

A családi pótlékra jogosultság visszás helyzetét – az alapvető jogok biztosa indítványára – az AB már megvizsgálta és megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) nem veszi kellő módon figyelembe a gyermekek érdekeit, amikor a családi pótlék mértékét az azonos szabályozási csoportba tartozó gyermekek tekintetében eltérően állapítja meg aszerint, hogy szüleik házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élnek-e. Az AB határozat az alaptörvény-ellenes megkülönböztetést megszüntetése érdekében felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2014. december 31-ig tegyen eleget, azaz teremtse meg annak a lehetőségét, hogy azok után a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után, akik egymásnak nem vér szerinti testvérei, azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással. Ennek végrehajtása egyúttal a szja szabályok módosítása nélkül megoldaná az élettársaknak a családi kedvezmény mértékére vonatkozó megkülönböztetését is.

Csakhogy az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról az országgyűlés elé terjesztett T/1705. számú törvényjavaslat nem tartalmaz a Cst. szabályok módosítására vonatkozó indítványt. Sőt a törvényjavaslat úgy változtatná meg a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét, hogy a nevelőszülő státusú házastárs által nevelt gyermekek után családi pótlékra egyébként jelenleg szintén nem jogosult házastársát is jogosultként nevesítené a családi kedvezmény szempontjából, míg az élettársak gyermekeinek hátrányos megkülönböztetése nem csak a családi pótlék, de a családi kedvezmény tekintetében is fennmaradna. Ebből kitűnik, hogy az AB felhívásának mellőzése, nem véletlen, feltehetően egybeesik a házasságkötési kedv növelésére irányuló jogalkotói szándékokkal, akárcsak az „első házasok kedvezménye" néven javasolt új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetése.

Nem kétséges, hogy az első házasoknak 24 hónapon át járó havi ötezer, összesen mindössze 120 ezer forinthoz képest, a már gyermekes élettársak házasságkötése jóval több évig tartó, sokkal nagyobb összegű családi pótlékot és családi kedvezményt jelent. Annál is inkább, mert a törvényjavaslat szerint a két gyermekes családok családi kedvezménye 2018-ig négy év alatt a duplájára nőne, ami azt jelenti, hogy az élettársaknak a következő években a házastársakhoz képest nem csak három, hanem már két féltestvér esetén is jóval kevesebb családi jövedelemből kell gazdálkodniuk. Nem szólva arról, hogy ők év közben közös érvényesítésre továbbra is csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak, feltéve, hogy az élettársi kapcsolatukat hivatalosan bejelentik. Ekkor viszont elesnek még az egyedül álló szülőnek járó magasabb összegű családi pótléktól is, mivel a nem közös gyermekük után is a családban nevelkedő gyermeknek járó alacsonyabb összegű családi pótlékot kapják (anélkül, hogy az élettárs gyermekét eltartottként vehetnék figyelembe).

Érdemes tehát házasodni (ha nem is kötelező). Amúgy csak az a kérdés, hogy egyébként az élettársak „hozott" gyermekei hátrányos megkülönböztetésének Alaptörvény-ellenessége az AB határozata ellenére mégiscsak fennmaradhat?

Forrás: www.ado.hu