Az új adórendszer azokat az önkormányzatokat jutalmazza, amelyek az iparűzési adókat csökkentik, s az így kiesett bevételt a lakosságra kirótt adóterhekkel ellensúlyozzák.

A helyi adókról szóló – többször módosított – 1990. évi C. törvény jelenleg hatályban lévő előírása szerint, a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (= önkormányzat) rendelettel, az illetékességi területén helyi adókat vezethet be.

A főváros esetében az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót a kerületi önkormányzat, a helyi iparűzési adót a fővárosi önkormányzat jogosult bevezetni.

A kerületi önkormányzat által bevezethető adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adja.

2015. január 1-től az idézett rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép:

A helyi adókról szóló törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adókat vezethet be.

Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt . Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy

- azt nem terheli törvényben szabályozott közteher,
- és a települési adónak nem lehet alanya szervezet, továbbá vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont].

A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele. Ötletet jelenthet az önkormányzatok számára például az úszómedencék megadóztatása, - amiről a múltkor írtam, mint önálló indítványról. Pár napja pedig a magánszemélyekre kivethető földadó ötlete merült fel.

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének tervezete tartalmazza az önkormányzatok számára jövőre nyújtott támogatásokat is.

Tudnunk kell azonban arról, hogy az önkormányzatok számára nyújtott egyes államtól kapott támogatások mértéke az úgynevezett egy főre jutó adóerőtől függ. Az adóerőt az idén úgy számolták ki, hogy a megelőző évi iparűzési adó 50%-át osztották az önkormányzat lakosságszámával. Ha az egy főre jutó adóerő meghaladta a 15.000 forintot, akkor csökkentették a támogatást.

2015-től már a 2013. évi iparűzési adó 55%-ából számítják az adóerőt, melynek szintje alapján differenciáltan csökkentik a rendszerbe bevont egyre többfajta támogatást. Sőt, lesz olyan önkormányzat, melynek be kell fizetnie!

Tehát a leggazdagabb települések még be is kell fizetniük az államkincstárba! Aki nagy cégeket vonzott a területére ipari parkokkal, infrastruktúrával, ott feltételezhetően magas az egy lakosra jut iparűzési adó. Ez a rendszer azoknak az önkormányzatoknak kedvez, akik nem szednek iparűzési adót, és a bevételek tekintetében más forrásokra helyezik a hangsúlyt.

A módosítás tervezetének indoklása azt hangsúlyozza, hogy a települési adók lehetőségével bővítették az önkormányzatok adóztatási mozgásterét. Mivel nálunk az adózási rendszer korántsem mondható egyszerűnek, a különböző önkormányzati adók tovább bonyolíthatják a helyzetet a magánszemélyek számára, és nagyobb apparátust igényelnek. (Megjegyzem, hogy Nyugat-Európában is vannak tartományonként /közigazgatási egységenként/ különböző adók, de a dolgozók adóbevallását a cégek intézik. Igaz, hogy sokszor csak őszre fejezik be.)

A 19.§ b) pontjának apró, de egyértelműsítő tervezett módosítása szerint, a gyommentesítés, és a kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Ezért nem is lehet a telekadó alól mentes, mint mezőgazdasági művelés alatt álló földterület.

Jövőre a helyi adókról szóló törvény 39.§-át kiegészítik egy új, (9) bekezdéssel, mellyel kijavítanak egy igazságtalan következményekkel járó szakmai hibát a törvény szövegezésében. A változás szerint, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, akkor az adóalap megállapítása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.

Bekerül a törvénybe egy új, 39/F.§ mely szerint mentes az iparűzési adó alól a beszerző és értékesítő szövetkezet. Ez a mentesség mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Beszerző, értékesítő szövetkezet az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

Forrás: www.ado.hu