Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

Áfa, vám, jövedék: így változnak

Létrehozva 2013. november 14. (csütörtök) 08:36

Az általános forgalmi adót, a vámot és a jövedéki eljárásokat érintő legfontosabb módosításokat gyűjtötte össze hírlevelében a Deloitte.


1. Általános forgalmi adó

Mint arról korábban beszámoltunk, január 1-jétől öt százalékra csökkenhet az élő- és a félsertés forgalmi adója, miután a Parlament hétfő este elfogadta a beterjesztett adótörvény-csomag módosításait. Az előterjesztő költségvetési bizottság az áfacsalások és a számla nélküli értékesítés visszaszorítását várja az élő- és a félsertés áfájának csökkentésétől, ami így elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv, nem a szociális intézkedések része.

Időszakos elszámolás teljesítési időpontja
A javaslat értelmében azon ügyletek esetében, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja minősülne. Ez alól kivételt azok az esetek képeznének, ahol az időszakos elszámolásra a Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján kerül sor, ekkor ugyanis továbbra is az ellenérték megtérítésének esedékessége minősülne teljesítési időpontnak. Az új szabályozást az olyan 2014. március 14-ét követően kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége 2014. március 14-ét követő időpont.

Adóalap utólagos csökkenése

Új szabályozásként a törvény egyes különleges esetekben és feltételekkel lehetővé teszi, hogy akkor is csökkenthető legyen az adóalap utólagos árengedmény címén, ha az értékesítő adóalany egy, a törvény által külön definiált speciális kupon (utalvány) alapján pénzt térít vissza olyan adóalany, vagy nem adóalany részére, aki a pénzvisszatérítésre jogosító terméket, szolgáltatást nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe.
A javaslat átalakítaná továbbá az adóalap önellenőrzés nélküli utólagos csökkentésére vonatkozó szabályozást, mely módosítások célja, hogy egyszerűsítse és kiterjessze az adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket minden lehetséges esetre, amikor az adó alapja (és ennek nyomán az adó összege) valamilyen okból utólag csökken.

A javaslat alapján a szabályozás azonban továbbra sem fed le minden esetet, amikor az adó alapja és/vagy összege utólag csökken, azaz a javasolt módosítás nyomán is maradnának olyan esetek - amelyek a jelenlegi ilyen körbe tartozó esetekkel nem feltétlenül esnek egybe - amikor csökken az adó alapja és/vagy összege, mégis önellenőrzést kell végezni (például ha a számlakibocsátó tévesen magasabb áfa kulcsot szerepeltetett a számlán, illetve a javaslat a kedvezményi konstrukciók közül csak egyes háromszereplős, utalványon alapuló konstrukciókra vonatkozóan engedélyezné az adóalap utólagos csökkentését). Ezen kívül kérdéses, hogy 2014-től az érvénytelenítés esete belefér-e az adóalap önellenőrzés nélkül történő utólagos csökkentésének eseteibe.

Termékexport Közösségen kívülre történő kiléptetésének határideje

A javaslat értelmében, azokban az esetekben, amikor a termékexporttal kapcsolatos adómentességet azért nem lehet érvényesíteni, mert a termék Közösségen kívülre történő kiléptetésére nem kerül sor a hatályos jogszabályban előírt 90 napon belül, úgy ez a határidő gyakorlatilag meghosszabbításra kerülne 360 napra. Így, amennyiben 360 napon belül mégis kiléptetik a terméket, lehetőség lenne a fizetendő áfa utólagos csökkentésére.

Figyelési időszak kiterjesztése a vagyoni értékű jogokra

A javaslat a tárgyi eszközökhöz hasonlóan a vagyoni értékű jogokra is kiterjesztené az 5 illetve 20 éves figyelési kötelezettséget, amely időszak során, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be, utólagos kiigazítást szükséges elvégezni.

Apport, jogutódlás

A javaslat átalakítaná a tárgyi eszközökre vonatkozó korrekciós szabály alkalmazását azokban az esetekben, amikor az eszköz apport vagy jogutódlás keretében egy másik adóalanyhoz kerül. Ennek kapcsán a javaslat előírná, hogy ilyen esetekben a tárgyi eszközt úgy kellene tekinteni, mintha azt a szerzés évében mind az apportáló/jogelőd, mind az apportálást fogadó/jogutód a naptári év teljes időtartamában birtokolta volna, azaz mindketten kötelezettek lennének az év végi korrekció elvégzésére azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezniük.

Egyéb változások

A javaslat egységesíti és egyszerűsíti a fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójának elszámolására vonatkozó előírásokat.
A javaslat módosítaná az egyszerűsített számla és nyugta tartalmi követelményeire vonatkozó szabályozást.

A javaslat időben kiterjesztené a fordított adózás alkalmazásának lehetőségét egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában.

2. Vámot érintő módosítások

Fizetés halasztás és részletfizetés engedélyezése keretében fizetéskönnyítést tesz lehetővé a tervezett módosítás, amennyiben a vámteher befizetése vonatkozásában a gazdálkodóknak fizetési nehézsége merül fel. A könnyítés engedélyezése a vámhatóság mérlegelési körébe tartozik.

A módosítás bevezeti a korrekciós pótlékot, melyet abban az esetben állapít meg a vámhatóság, ha nyilatkozatot tevő kérelmezi a vámárunyilatkozat módosítását. A pótlék mértéke, ha 90 napon belül nyújtják be a kérelmet, akkor a jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint. A 90 napon túl kezdeményezett módosítás esetén a korrekciós pótlék növekszik

3. Jövedéki eljárásokat érintő legmeghatározóbb módosítások

Szőlőbor értékesítés

A Parlament elfogadta azt is, hogy üzlethelyiség nélkül is lehet saját előállítású szőlőbort kóstoltatni és értékesíteni.

A kenőolajok kereskedelmét érintő változások

A javaslat alapján a kenőolajok belföldi forgalmazása, exportálása, importálása, továbbá közösségi kereskedelmi forgalomban való beszerzése, értékesítése jövedéki engedély birtokában lesz végezhető. A jövedéki engedély megszerzéséhez azonban – a főszabálytól eltérően – egyszerűsített feltételek kerültek meghatározásra. Az ömlesztetten szállított kenőolajok beszerzése esetében a beszerzést végzőnek a továbbiakban nem kell a vámhatóságot tájékoztatnia. A kötelezettség csak a terméket szállító személy részére marad fenn.

Áttérés a KN-kódok alkalmazására

2014. július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódok alkalmazása válik kötelezővé. A javaslat az EU-ban általános gazdálkodói és joggyakorlattal harmonizálva megszünteti az 1998.-óta fennálló kettősséget. Az alkalmazott KN kódokat a vámhatóság saját weboldalán nyilvánosan teszi közzé.

Cseppfolyósított szénhidrogénnel végzett adóraktári és jövedéki engedélyes tevékenység

A 2901 10 vámtarifaszám alá tartozó cseppfolyósított szénhidrogénnel adóraktári, bejegyzett kereskedői és felhasználói engedélyes tevékenységet végző gazdálkodások esetében a jövedéki biztosíték számításánál – az eddig üzemanyag célú motorbenzin adójával számított mértékkel szemben – kedvezményesebb, a motorikus célú gázokra meghatározott adómértéket kell alapul venni. Ezzel összhangban a jogsértés alapján a szankciók megállapítása is ezen adómérték alkalmazásával történik.
A javaslat alapján ásványolaj-tároló adóraktári engedély a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyós szénhidrogén kiszerelésére is kérelmezhető, illetve ilyen tevékenység ezen engedély birtokában is végezhető.

E termékkört érintő további változás, hogy a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység végzéséhez – az általános szabályoktól eltérő kivételként – kedvezményesebb mértékben – 1 millió forintban – határozza meg a nyújtandó jövedéki biztosíték összegét, továbbá legfeljebb 25 kilogramm kiszerelésű palackban forgalmazott cseppfolyós gázok esetében a továbbiakban nem lesz követelmény a tároló-térfogat biztosítása.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozást érintő változások

A termékdíj raktár jogintézményének bevezetése

Az indítványban legfontosabb változásként kiemelendő a 2014. július 1.-jei hatályba lépéssel bevezetésre kerülő termékdíj raktár jogintézménye. A javaslat két formát állapít meg, ez alapján a termelési, előállítási tevékenységet végzők részére az ipari termékdíj raktár; a kereskedői tevékenységet végzők számára a kereskedelmi termékdíj raktár alkalmazását teszi lehetővé a jogalkotó.

A termékdíj raktár üzemeltetéséhez az állami adóhatóság legfeljebb öt évre szóló engedélyt adna ki, azonban 2015. július 1-től ehhez termékdíj ügyintéző foglalkoztatását vagy megbízását írja elő. A termékdíj raktár üzemeltetői számára megszűnik az eddigi átvállalási rendszer, amely a szektor egy-egy speciális részét hátrányos helyzetbe hozta vagy működését akadályozta.

A betétdíjas rendszer ösztönzése

Megszűnne a termékdíj fizetési kötelezettség a többször felhasználható csomagolószerek után, ha azokat a kötelezett bérleti rendszerben adja bérbe a csomagolást végző részére. A bérleti rendszer kialakítását a végrehajtási rendeletben szabályozott előírások alapján a környezetvédelmi hatóság engedélyezné. További rendelkezések életbe léptetésével ösztönöznék az újrahasználható raklapok használatát az egyszer használható raklapokkal szemben.

A társasági adót, a számvitelt és a helyi adókat érintő változtatási javaslatokról itt, a tb-járulékot és a szochót érintő módosításokról pedig itt olvashat.

Forrás: www.ado.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark