Bár a határidő március végén letelt, a vállalkozói szféra negyede még mindig nem fizette be az idei ötezer forintos kamarai hozzájárulást. Az elmaradások ügye idővel az adóhivatal elé kerülhet – a hatóságot eddig ötvenezer alkalommal kérték meg a köztestületek a hiányzó összegek beszedésére. A behajtási hullám tehát folytatódhat.

Több mint két hónappal a törvényben rögzített határidő után a vállalkozói szféra számos tagjánál még mindig hiány mutatkozik az egyik rendszeres fizetési kötelezettség ügyében. A hazai cégeknek és egyéni vállalkozóknak 2012 óta észben kell tartaniuk március utolsó napját, ekkor jár le ugyanis a kamarai hozzájárulások lerovásának határideje. Az ötezer forintos összegek átutalásáról évről évre körülbelül hatszázezer gazdasági szereplőnek kell gondoskodnia. – Június elejéig nagyjából 450 ezren tettek eleget az előírásnak – mondta lapunk érdeklődésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Dunai Péter hozzátette: előfordulhat, hogy valamely vállalkozás az elmúlt hetekben befizetett ugyan ötezer forintot, de a nyilvántartás idénre mégis hiányt mutat. Ennek oka a könyvelés sajátosságaiban keresendő. Amennyiben ugyanis valamely gazdasági szereplő tavaly vagy korábban elfeledkezett a hozzájárulásról, a mostani ötezer forintos átutalását a korábbi kötelezettség teljesítéseként számolják el.

A rendelkezések betartására érdemes minden érintettnek odafigyelnie, egy idő után ugyanis már nem a kamara, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tesz lépéseket az ötezer forintok beszedéséért. Jó tudni, hogy a hatóság – minimum ötezer forintos – díjat számít fel fellépése után, a hozzájárulással késlekedőknek így akár komoly összegbe is kerülhet az esztendőnként esedékes tétel lerovásának elmulasztása. A főtitkártól ezzel kapcsolatban megtudtuk: az utóbbi időkben a kamarák összesen ötvenezer vállalkozás ügyét adták át az adóhivatalnak, s a NAV eddig az eljárások nagyjából felét zárta le. – Az esetek tíz százalékában derült ki, hogy az érintett gazdasági szereplő nem működik, abbahagyta tevékenységét – mondta Dunai Péter. – Az alvó cégekre tehát az éves hozzájárulás beszedésének folyamatában is fény derülhet – folytatta a kamara főtitkára, majd megjegyezte: a parlagon heverő vállalkozások komoly veszélyt jelenthetnek a legális résztvevőkre és a közkasszára is. Nem egyszer kiderült már, hogy efféle társaságokat adóügyi és más visszaélésre használtak fel egyes kétes körök. A nem működő cégek kiszűrésének emiatt komoly jelentősége lehet. Mint megtudtuk, a kereskedelmi és iparkamarák jelenleg azt vizsgálják, milyen keretek között nyílhat mód arra, hogy a köztestületek a későbbiekben az alvó társaságok megszüntetését, és így a vállalkozói szféra megtisztítását kezdeményezzék a hivatalos fórumoknál.

Forrás: www.napigazdasag.hu