Nem túl kedvező a hazai internetes kereskedelem adóhatósági ellenőrzéséről szóló mérleg. A hivatal az elmúlt két évben 1,3 milliárd forint be nem fizetett adóra bukkant. Tavaly szinte minden adóvizsgálatban fény derült valamilyen mulasztásra. Sokszor a hirdetések, az internetes bejegyzések buktathatják le a szabálytalankodókat.

Százával vizsgálódott az internetes gazdaság különféle szereplőinél az elmúlt időkben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság emberei kopogtattak például kertészeti termékekkel, járműalkatrészekkel és elektronikai eszközökkel kereskedő vállalkozásoknál, de indult adóhatósági vizsgálat internetes nőifehérnemű-boltnál, borüzletnél, hajápolási cikkeket a világháló segítségével értékesítő szereplőnél, és orvostechnikai eszközök vagy táplálékkiegészítők webes áruházainál is. A NAV a vevőig próbálja követni az áru útját, így a csomagküldő szolgálatok sem maradhattak ki az ellenőrzésekből.
Sajátos szeletét adják az internetes gazdaságnak a megosztás elvén működő közösségi szolgáltatások, amelyek közül számos típus már idehaza is elérhető. Személyszállítás, rövid távú lakáskiadás, étkeztetés, takarítás, vasalás rendelhető meg ilyen keretek között. Mint a NAV-tól megtudtuk, ezekre a szolgáltatókra különös figyelmet fordítanak, a szabályszerű gazdasági működés követelményeinek ugyanis az új technológiáknál, módszereknél is érvényesülniük kell. A különféle szálláshelyfoglalással foglalkozó internetes oldalakra szintén gyakran rápillantottak a hivatal emberei.
Tavaly megközelítőleg ezer alkalommal ellenőrizte a NAV az internetes kereskedelem különféle szereplőit, 2015-ben pedig több mint 1300 vizsgálatot fejezett be a hatóság. A múlt évben meglehetősen sokszor derült fény szabálytalanságra, olyannyira, hogy az adóellenőrzések 92 százalékában tettek különféle megállapításokat a hivatal munkatársai. Az arány egy évvel korábban némileg jobb volt, bár az akkori 84 százalékos mutató sem tűnik túl kedvezőnek.

A 2016-os ilyen eljárásokban nagyjából nyolcszázmillió forintnyi hiányzó adóra derült fény, de 2015-ben is túllépte a félmilliárdot a közkasszába be nem fizetett summa nagysága. Az elmúlt két év mulasztásai miatt összesen 75 millió forintos bírsággal is számolniuk kellett az érintetteknek. – A leggyakrabban a nyugta hiánya okozott gondot, de volt példa arra is, hogy az internetes kereskedő késve jelentette be alkalmazottját, vagy a bevétele után nem a szabályok szerint rótta le adóját – tájékoztatták lapunkat a NAV-nál. Többször előfordult emellett, hogy valamely magánszemély adószám nélkül, vagyis feketén értékesített különféle árucikkeket rendszeresen, üzletszerű módon.
Lényeges részlet, hogy a NAV a saját adatbázisaiban található információk elemzése, a kockázatok mérlegre tétele után jelöli ki az ellenőrzés alanyait, de a folyamatban a nyilvánosan elérhető adatok, például az internetes hirdetések és a közösségi oldalakon megjelenő bejegyzések is nemegyszer szerepet kapnak. Leginkább így kerülhetnek képbe azok, akik alkohollal, dohányzással kapcsolatos portékát próbálnak meg eladni.
Időről időre megjelennek olyan hirdetések, amelyekben pálinkafőző üstöt, cigarettatöltőt, de akár házi pálinkát vagy dohányárut kínálnak egyesek – ez azonban szabálysértő lehet. A NAV ilyenkor – az érintett weboldal üzemeltetőjének közreműködésével – felhívja az adott személy figyelmét, hogy a dohánygyártmányok, a dohánylevéltöltő, a párlat és az alkohol előállítására alkalmas desztillálóberendezés jogellenes értékesítése, továbbforgalmazása következményeket von maga után. Egyúttal a hatóság lépéseket tesz a hirdetés eltávolításáért. A NAV tavaly több mint kétszáz, 2015-ben pedig majdnem nyolcszáz jogellenesnek számító hirdetést vétetett le a világhálóról.

Forrás: www.magyaridok.hu