Amióta a Bitcoin árfolyama bemutatta zuhanórepülését, a kriptovaluták hirtelen szitokszóvá váltak a befektetők között. Bár a piac azóta is virágzik, annak kockázatosságát ma már senki nem vitatja. Ennek fő oka pedig az, hogy a piaci körülmények nincsenek kellő mértékben szabályozva. Ezt a hiányosságot ismerte föl Málta, ahol először fogják szabályozni ezt a szektort, és ezáltal a világ kripto-központjává lép elő.

A kép forrása: bitport.hu

A szigetország központi szerepéhez az is hozzájárul, hogy a Binance márciusban bejelentette, hogy Máltára költözik. Róluk pedig azt kell tudni, hogy noha csak 2017-ben indultak, ma mégis ők a világ legnagyobb kriptotőzsdéje, napi egymilliárd dolláros forgalommal. Természetes tehát, hogy a törpeállam (melynek éves GDP-je 10 milliárd dollár) örül az új bevándorlónak. Olyannyira, hogy a miniszterelnök Joseph Muscat egy twitter-üzenetben azonnal üdvözölte a bejelentést: „Welcome to #Malta @binance”. A Binance alapítója és CEO-ja Zhao Changpeng szerint azért teszik át a székhelyüket, mert Málta élen jár a kripto-iparág elfogadásában. Sőt, a szigetország még az új törvénytervezet véleményezésében is kérte a Binance segítségét. Hogy értsük: annyira hirtelen robbant be az egész világon ez a piac, hogy a legtöbb országban senki nem tudja, mit kezdjenek vele, így jellemzően világos-szürke zónában vannak a cégek. Most végre lesz egy ország, ahol világosak lesznek a feltételek. Ez azért is fontos, mert a legtöbb európai pénzügyi felügyelet korlátozza a piacot.

Az unióhoz 2004-ben csatlakozott kicsi ország a turizmuson kívül szinte semmilyen komoly bevételi forrással nem rendelkezett. Ugyanakkor felismerték, hogy ez nagyon veszélyes, (gondoljunk csak a görög példára) ezért elkezdtek a befektetések bevonzására koncentrálni. Ehhez olyan jogi és befektetői környezetet alakítottak ki, mely kedvezett a beáramló tőkének. És itt nem csak az egyszerű adókedvezményeket érdemes kiemelni. Könnyű a cégalapítás és a hozzá kapcsolódó bankszámla nyitás, és minden papírmunka sokkal egyszerűbb, mint például Magyarországon. (Azért nem mellékes, hogy bár papíron 35 százalékos a nyereségadó, ebből 30 százalék visszaigényelhető, így a legalacsonyabb Európában). 200 ezer euróért pedig már pénzügyi engedélyt kapunk, ami ugyan még nem jelenti azt, hogy bankot is alapíthatunk, de befektetési alapot, trustot már igen.

Mindezek mellett azért is szeretik Máltát, mert lehet letelepedést vásárolni, sőt még állampolgárságot is 1,2 millió euróért. Elképzelhető, hogy ez változik a jövőben, mert az Európai Bizottság éppen a héten tett javaslatot arra, hogy ezeket a „letelepedést nyújtó országokat” egységesen szabályozzák.

Hogy is néz ki most a piac?

A legtöbben legfeljebb két-három kriptovalutát ismernek, pedig már 1640 (!) típus van a coinmarket adatai alapján, és összértékük 334 milliárd dollár (ez a magyar GDP majdnem háromszorosa). Úgy tűnik, hogy a kezdeti nagy felívelések és nagy bukások időszaka után most egy kicsit nyugodtabb a piac. Ezt erősíti meg Schumann Szergej, a Crystal WorldWide nemzetközi adómenedzsere: „2017-ben volt egy hype, hirtelen meglódultak az árfolyamok. Most inkább azok fektetnek be, akik valóban hisznek a kriptovalutákban, így kezdenek stabilizálódni az árfolyamok.” Azért ők sincsenek kevesen – teszi hozzá Szergej – amit az is mutat, hogy szinte minden második kérdés az irodához a kriptovalutákkal kapcsolatban érkezik. Azt tudni kell, hogy a kereskedéshez, ha azt a saját pénzünkön tesszük, nem kell kivándorolnunk Máltára. Ott azok találják meg a számításukat, akik például ICO-t szeretnének alapítani, vagy azon keresztül finanszírozni a projektjüket. (ICO: az „Initial Coin Offering” kifejezés rövidítése. A közösségi finanszírozás egy típusa, amikor a finanszírozás egy kriptodeviza használatával történik).

Mit is tartalmaz a törvénytervezet?

Minden cégnek, aki Máltán szeretne kriptovalutával kereskedni, egy nagyon komoly pénzügyieszköz-vizsgálaton kell átesnie. Ehhez egy nagyon részletes, 40 oldalas tesztet kell kitölteniük, amely alapján megállapítható, hogy tulajdonképpen milyen típusú kriptovaluta áll a tevékenységük középpontjában. Ezekből egyébként alapvetően 3 típus van:

1. Beszélhetünk utility tokenről, amely értékét az adja, hogy feljogosítja a használóját, hogy később árura vagy szolgáltatásra cserélje. Például olyan kriptovaluta, amit uberezésre használhatunk.
2. A második fajta az asset-backed token, aminek egy eszköz/vagyontárgy adja a fedezetét.
3. Az utolsó pedig a payment token: ezzel a kibocsátónál szolgáltatásáért vagy árukért lehet fizetni, esetleg pénzt vagy értéket lehet vele mozgatni.

A teszt tehát azt mutatná meg, hogy a befektetéskezelő milyen típusú kriptovalutával kereskedik. A kripto pénzek kockázatossága miatt pedig kizárólag olyan társaság kapna engedélyt, amelynek tisztségviselői szakértők ebben az iparágban. (Azaz elvárják, hogy értsenek is a kereskedéshez). Dicséretes, hogy a tervezetben kizárják a biztosítótársaságokat és nyugdíjpénztárakat, viszont nem kötik meg a kockázatmegosztást. Vagyis, ha befektetünk egy alapba, a kriptovaluta alap dönthet úgy is, hogy ad biztosítékot a pénzünk egy részére (mint a klasszikus bank a befektetési piacon), de úgy is, hogy nem. Mindenesetre a tervezetből az már most látszik, hogy nagyon részletes és körültekintő, és kellően bonyolult is. Éppen ezért érdemes először jogi segítséget kérni, mielőtt belevágnánk a máltai kripto-bizniszbe.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Kft. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Forrás: hvg.hu