Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékcsökkenés összegének meghatározása nem könnyű feladat az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemélyek számára. Ehhez nyújt fogódzót útmutatójában a NAV.

Kép forrása:drpd.hu

Ingatlan-bérbeadás esetén a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 11. számú melléklete szerint számolható el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékcsökkenés összegének meghatározásakor az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:

• Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – akkor is elszámolhat értékcsökkenést az épület, épületrész esetében, ha az ingatlant vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
• Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
• Nem számolható el értékcsökkenés a földterület, telek beszerzési ára után, ezért ha a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.
• Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
• Ha az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
• Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis ha a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből

– a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),

– a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,

– ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.

• Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem számolható el.
• Ha a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az értékesítésből származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés bevételével szemben.

További tudnivalókat az „Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai”-ról szóló 10-es számú információs füzetben.

Forrás: adozona.hu