Egyre növekvő hatékonysággal szedi be Magyarországon az adóhatóság az általános forgalmi adót. Öt év alatt több mint 9 százalékponttal szűkült nálunk az áfarés, más szóval ennyivel mérséklődött az áfacsalás az országban. Az InfoTandem infografikája.

Magyarországon a 2015-ös 1,94 milliárdról egy év alatt 1,63 milliárd euróra csökkent a különbözet az adóalanyok oldalán felmerült általános forgalmi adó kötelezettség és az adóhatóság által ténylegesen beszedett áfa összege között – derül ki az Európai Bizottság idén ősszel nyilvánosságra hozott jelentéséből. Az adóbeszedési hatékonyság – vagy más oldalról: az adócsalás mértékének – jellemzésére is használt mutatót hívják áfarésnek (angol kifejezéssel: VAT Gap), amelyet az összehasonlíthatóság érdekében százalékos formában szokás kifejezni. Hazánk esetében egyetlen esztendő alatt 15,4 százalékról 13,3 százalékra mérséklődött ez a ráta (a „deficit” teljes áfa-kötelezettséghez viszonyított mértéke).

Még látványosabb az előrelépés, ha fél évtizedes távlatot nézünk meg. A szóban forgó indikátor ugyanis 2012-ben még 22,1 százalékon állt nálunk, vagyis mintegy 9 százalékpontos javulást sikerült öt év alatt felmutatni. Az uniós jelentés (Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States) kimutatásai alapján szűkebb régiónkban ennél nagyobb előrelépést csak Szlovákia tud felmutatni, ahol 11 százalékponttal mérséklődött a rés. Északi szomszédunknál viszont így is csak a 25,7 százalékos szintig sikerült eljutni.

Lényegesen rosszabb a helyzet Romániában, ahol minimális volt csak a javulás, s még 2016-ban is a teljes áfa-kötelezettség több mint egyharmada (35,9 százalék) hiányzott a kasszából. A csehek hozzánk hasonló (kicsit gyengébb) szinten tartottak két éve, a lengyelek 20,8 százalékig mentek le a 2012-es 27,1 százalékról. A vizsgált periódusban végig EU-tagok közül Magyarországnál nagyobb beszedési hatékonyságot a térségben csak Ausztria tud felmutatni, ott mindössze az éves áfasumma 7,3 százalékáról kénytelen lemondani az állam. Elmondható tehát, hogy közvetlen régiónkban az elmúlt években az élmezőnybe kerültünk a beszedett áfa vonatkozásában.

Az uniós átlag egyébként 12,3 százalék volt 2016-ban (ez együttesen 147 milliárd eurónak felel meg), köszönhetően az olyan kiugróan jól vizsgázó országoknak, mint Svédország (1,1 százalék), Spanyolország (2,7) vagy Hollandia (4,0). Kiemelendő még a legutóbb csatlakozó Horvátország is, ahol az uniós kimutatások szerint két éve mindössze 1,2 százalékos volt az áfarés. A viszonylag új belépők mezőnyében a balti államok között elég nagy a szórás: az észtek 6,8 százalékával a lettek 11,3 százaléka, illetve a litvánok 24,5 százaléka áll szemben.

A PwC Magyarország adószakértői szerint az uniós jelentésből kirajzolódó pozitív hazai fordulat olyan tényezőkkel magyarázható, mint a belföldi összesítő jelentés (amelyen 2013 óta bizonyos összeg feletti áfatartalmú számlákat tételesen fel kell tüntetni, s a limitet egyre alacsonyabban húzzák meg), vagy épp az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer 2015-ös bevezetése. Egyes becslések szerint hazánk áfabeszedési aránya 2016 óta tovább javulhatott, s az idén akár a 10 százalékos szintet is elérheti.

Forrás: ado.hu