A nyáron elfogadott és kihirdetett 2018. évi XLI. törvény megváltoztat 2019-től jó néhány cafeteria-elemet. Sajnos ezeknek megfelelően 2019-től jó néhány juttatás adómentessége, vagy éppen a kedvezményes adózása megszűnik. Sok vállalkozásnál kérdésként merül fel, hogy egy-egy juttatást miképp lehetne mégis átmenteni 2019-re. Tippeket adunk.

A jelenlegi ismeretek és a már kihirdetett módosítás alapján 2019-től nem lesz béren kívüli juttatás az évi 100.000,- Ft keretösszegű pénzösszeg juttatás. Amennyiben ezt a juttatást 2019-es év során biztosítjuk, úgy az nettó jogviszonyos jövedelemként viselkedik. Mivel ezt a juttatást a munkáltatók jellemzően a munkabérrel együtt fizetik ki a tárgyhónapot követően, ezért érdemes arra figyelni, hogy a december hónapra vonatkozó pénzösszeg juttatást lehetőség szerint ne a decemberi munkabér januárban történő kifizetésével együtt fizessük ki a munkavállalóknak, hanem ezt még a december hónap során kapják meg a dolgozók. A pénzösszeg juttatás adóterhelését ugyanis arra a hónapra kell meghatározni, amelyik hónapban a juttatást a munkavállaló (készpénzben vagy átutalással) megkapja.

Az Szja tv. 71. §-ában meghatározott béren kívüli juttatások tekintetében a jelenlegi ismeretek alapján megmarad az évi 450.000,- Ft keretösszeg (ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor pedig az évi 200.000,- Ft keretösszeg). Munkáltatók által adható béren kívüli juttatásként 2019-től lényegében csak a SZÉP kártya juttatás marad meg évi 450.000,- Ft keretösszegben.

Megmarad továbbá a nem munkáltató által adható eddig is meglévő két juttatási elem:

- az egyik a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
- illetve a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50%-át meg nem haladó rész.

A béren kívüli juttatások 2019-es adóztatásában csupán apróbb finomítás várható. Mivel megszűnik az (14%-os mértékű) egészségügyi hozzájárulás és helyette a 19,5% mértékű szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni, ezért (hogy az adóterhelés jelentősen ne változzon) megszűnik az 1,18-as adóalap-kiegészítés. A béren kívüli juttatások után így csupán 15% szja és 19,5% szocho kötelezettség keletkezik majd, amely így összességében 34,5%-os adóterhelést jelent (szemben a jelenlegi 34,22 %-kal).

Sok munkáltató a 2018-as év során azonban még biztosít a munkavállalók részre az Szja tv. 70. §-ában megfogalmazott egyes meghatározott juttatásokat is. Ezek között sok olyan juttatás van, ami konkrétan nincs nevesítve [mint pl. a jelenleg hatályos Szja tv. 89. § (6) bekezdése szerinti 2016. december 31-én hatályos béren kívüli juttatások], mégis egyes meghatározott juttatásként lehet biztosítani. 2019-től viszont ezeket a „nevesítetlen” juttatásokat már nem lehet egyes meghatározott juttatásként biztosítani, csupán nettó jogviszonyos jövedelemként. Így lényegében a jövő évtől már nem éri meg az alábbi juttatásokat adni:

- a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás;
- Erzsébet-utalvány;
- munkahelyi étkezde;
- iskolakezdési támogatás;
- helyi utazási bérlet;
- önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói tagdíj hozzájárulás.

Ezeket a juttatásokat a munkáltatók a 2018-as év során még 40,71%-os adóterhelés (juttatás 1,18-as adóalap-kiegészítéssel növelt része után 15% szja és 19,5% eho) mellett biztosíthatják, jövőre viszont már csak nettó jogviszonyos jövedelemként kb. 81,95%-os adóterhelés (munkavállalótól levont és a munkáltató által fizetendő közterhek) mellett lenne adható. Mivel sok munkáltató szeretne még a 2019-es évre vonatkozóan is néhány – jelenleg még kedvező adózású – elemet adni a munkavállalói számára, némi odafigyeléssel és tervezéssel 1–2 elem tekintetében akár ez meg is tehető.

Mit tegyen a munkáltató, ha azt szeretné, hogy a munkavállalói még a 2019-es évben is a munkáltató által biztosított, kedvezményes adózás alá tartozó helyi utazási bérlettel utazzon? A helyi utazási bérlet tekintetében lehetőség van éves bérlet vásárlására. Amennyiben a munkáltató még a 2018-as év során – mondjuk december hónapban – megvásárolja a 2019-es évre érvényes helyi utazásra jogosító utazási bérletet, és ezt még 2018. december 31-ig oda is adja a munkavállalónak, akkor ez a juttatás még a 2018-as szabályok szerint 40,71%-os adóterheléssel fog adózni. A 2019-es éves bérlet után a decemberi 1808-as bevallásban így még a teljes éves bérlet árának a 40,71%-ának megfelelő adóterheléssel számolhatunk. Ha viszont ezt a 2019-es bérletet csak a 2019-es évben fogjuk átadni akár éves, akár havi bérletek formájában, akkor már 81,95%-os adóterheléssel kell számolnunk. Látható tehát, hogy a jövő évi adóterhelés felét is meg lehet spórolni, amennyiben még idén átadjuk ezt a juttatást. Az egyetlen kockázat csupán az, ha a juttatásban még 2018-as évben részesülő munkavállaló 2019. év közben felmond, mert akkor ennek a juttatásnak a fennmaradó részét nem igazán lehet visszakövetelni a munkavállalótól.

Mivel az önkéntes biztosító pénztárba (egészség, önsegélyező, nyugdíj) befizetett munkáltatóitagdíj-átvállalás 2019-től már nem lesz egyes meghatározott juttatás, ezért érdemes még az idei évben kihasználni az ebbe történő befizetések lehetőségét. Mivel 2017-től már nincs havi értékhatárhoz kötve, ezért csupán a munkáltató által biztosított keretösszeg szabhat határt, hogy legkésőbb még az idén, mekkora összegben utaljon át tagdíjátvállalást a munkáltató a munkavállaló önkéntes pénztári számlájára, idén még 40,71%-os adóterhelés mellett.

Még egy lehetőség adott, amennyiben a munkáltató szeretne hozzájárulni a munkavállalójának a jövő évi fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásához. Mivel 2017-től akár az Erzsébet-utalvány, akár bármilyen egyéb, az előbbi célokra fordítható nevesített utalvány felső korlát nélkül adható 40,71% adóterhelés mellett, így érdemes még idén átadni olyan utalványokat (vagy feltölteni az elektronikus utalványt), amelyek elköltésére a munkavállalónak 2019-ben is lehetősége van. Sajnos itt is él az a kockázat, hogy amennyiben a juttatásban még 2018-as évben részesülő munkavállaló 2019. év közben felmond, akkor ennek a juttatásnak a fennmaradó részét nem igazán lehet visszakövetelni.

Jó néhány adómentes juttatás is eltűnik a palettáról 2019. január 1-jétől. Az egyik ilyen közkedvelt, de 2019-től adómentesnek nem minősülő juttatás a munkáltatói lakáshitel-törlesztési támogatás. Ezt a juttatást a jelenleg kihirdetett jogszabályi rendelkezések alapján a jövő évtől csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni. Azonban ha azt szeretnénk, hogy a munkavállalónk a jövőre nézve is mentesüljön a pénzintézettől, vagy munkáltatótól felvett lakáshitel törlesztése alól, akkor a rendelkezésre álló keretösszegen (lakás bekerülési értékének 30%-a, de 5 év alatt max. 5 millió Ft) belül még a 2018-as év során hozzájárulhatunk a hitel akár teljes visszafizetéséhez is. Csupán arra kell odafigyelni, hogy a törlesztéshez hasonló szabályok alapján járjunk el a hitel futamidő vége előtti visszafizetéséhez adott munkáltatói támogatásnál, tehát az átutalás még az idén megtörténjen.

Végül, de nem utolsó sorban, a jelenleg kihirdetett jogszabályi rendelkezések alapján a jövő évtől csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, vagy ezekre vonatkozó utalványt, és az évi max. 50.000,- Ft összegű kultúra utalványt (vagy belépőjegyet, bérletet) is. A sporteseményre szóló belépőjegy bérlet esetén megtehetjük, hogy még az idén beszerez a munkáltató ezek megvásárlására jogosító utalványt és azt még az idén, december hónap során átadja a munkavállalóknak, akik azt értelemszerűen már csak a 2019-es év során tudják felhasználni. Ugyanez érvényes a kultúra utalvány tekintetében is, viszont itt, ha már a 2018-as évben kihasználtuk a rendelkezésre álló évi 50.000,- Ft/fő keretet, akkor ezt már csak egyes meghatározott juttatásként adhatjuk a munkavállalók részére az idei évben 40,71%-os adóterhelés mellett.

Friss hír: egy benyújtott módosító indítvány alapján a sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet és a kultúra utalvány tekintetében elképzelhető, hogy megmarad az adómentesség 2019-ben is.

A fentiek alapján látható, hogy a jövő évi cafeteria-tervezés a már ismert szabályok alapján komoly nehézségekbe fog ütközni, ezért érdemes már most elkezdeni foglalkozni ezzel akár úgy is, hogy az idei évről áthúzódó, az előbbiekben is említett juttatásokkal bővítve tervezzük a 2019-es Cafeteria juttatásokat. Természetesen mindezeket még felülírhatja a 2018. novemberében elfogadásra és vélelmezhetően kihirdetésre kerülő 2019-re vonatkozó adótörvény-módosítás.

A cikk szerzője S. Csizmazia György okleveles adószakértő és okleveles könyvvizsgáló (az SK AUDIT Kft. tulajdonos ügyvezetője), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.

Forrás:Ado.hu