Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

Így változik az szja 2019-ben 2.

Létrehozva 2018. december 17. (hétfő) 09:14

Cikksorozatunkban összefoglaltuk a személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) 2019. évtől megváltozott szabályait.

szja

Az önkéntes pénztári befizetésekre, szolgáltatásokra vonatkozó adószabályok változása

A 2019. január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) 9. § (2) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulás, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adomány esetében a bevétel megszerzésének időpontja a kiadás teljesítésének napja. A 9. § (3b) bekezdése pedig meghatározza, hogy bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget kell figyelembe venni, amelyből a megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket a befizetést megelőzően le kell vonni, illetve a szocho-t, szakho-t meg kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély jogviszonyától függően, a bérre, munkadíjra stb., vagy egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint olyan „bruttó” összeget kell számfejteni, és a megfizetett szocho-val, szakho-val együtt személyi jellegű ráfordításként elszámolni, amelynek a szja és a járulékok levonása után fennmaradó nettó összege azonos a pénztárba utalt, befizetett hozzájárulás, adomány összegével.

Ezzel összefüggésben

- a Szja 28. § (1) bekezdés fb) alpontja megerősíti, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt összegek közül egyéb jövedelemként nem kell figyelembe venni többek között azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeg az előzőek szerint más jövedelemként adóköteles munkáltatói hozzájárulás és/vagy a tag javára utalt támogatói adomány;
- a Szja 44/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint a tag rendelkező nyilatkozatában a javára más személy által átutalt vagy más módon befizetett összeget is figyelembe veheti, ami alapján a törvényi feltételek fennállása esetén 20 százalék, de legfeljebb 150 ezer forint adóvisszatérítésre jogosult.


Az olyan adomány befizetésekor, amelynek felhasználásáról a támogató nem rendelkezik nevesítetten magánszemély javára, a befizetéskor sem a támogatónak, sem a pénztártagoknak nem keletkezik jövedelme, így adókötelezettsége sem. Ha utóbb ebből az összegből a pénztár döntése alapján mégis jóváírás történik a tagok egyéni számláján, az egyéb jövedelemként adóköteles [Szja tv. 28. § (1) bekezdés f) pont]. Ezt a jövedelmet adóelőleg nem terheli, az adót, és – mivel a szocho szempontjából a pénztár nem minősül kifizetőnek – a szocho-t a magánszemélynek az adóbevallásra előírt határidőig kell megfizetnie a jóváírt összeg 84 százalékát alapul véve.


Az előzőktől eltérően a célzott szolgáltatásra befizetett összegekre kétféle szabályozás vonatkozik:

- Az Önkántes Kölcsönös Biztoítópénztárakról szóló törvény (Öpt.) 50/B. -a szerinti kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után a befizetéskor nem keletkezik sem a befizetőnek, sem a pénztártagnak adókötelezettsége, ugyanakkor az ilyen szolgáltatás igénybevételekor a magánszemélynek a szolgáltatás értékének megfelelő adóköteles egyéb jövedelme keletkezik. E jövedelemre tekintettel adóelőleget nem kell fizetni, a pénztár a szocho tekintetében nem minősül kifizetőnek, a szja-t és a szocho-t a jövedelem 84 százaléka után a magánszemélynek az adóbevallásra előírt határidőig kell megfizetnie. Ezt az egyéb jövedelemként adóköteles összeget a magánszemély a Szja tv. 44/A. §-a szerinti rendelkező nyilatkozatában nem veheti figyelembe.
- A Szja 70. § (2) bekezdése szerint csak a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra befizetett összeg lesz egyes meghatározott juttatásként adóköteles, azaz utána a kifizetőt (munkáltatót) 1,18x(0,15szja+0,195szocho) terheli. Ezzel összhangban a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatás adómentesen vehető igénybe [Szja tv. 1. számú melléklet 6.5 és 6.10. pont].


Kiegészítő önsegélyező szolgáltatást többek között

- a gyermek születéséhez, neveléséhez (iskolakezdéshez), taníttatás költségeihez,
- a munkanélküliséghez,
- a tűz- és elemi károkhoz,
- az egészségi állapothoz, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz költségekhez,
- a halálesethez,
- a közüzemi díjak megfizetéséhez,
- a lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez,
- otthoni, illetve idősgondozáshoz,
- egészség-szűrési, egészségmegőrző, betegség megelőző programokhoz az Öpt. 50/B. -ában meghatározott feltételekkel adott támogatás.


Fontos tudnivaló, hogy a Szja tv. pénzforgalmi elvéből következően – eltérő (átmeneti) rendelkezés hiányában – a módosult szabályokat 2019. január 1-jétől akkor is alkalmazni kell, ha az érintett befizetés az előző évről áthúzódó juttatás.

A biztosítási díjakkal összefüggő adókötelezettségek változása


A Szja tv. szerint 2019. január 1-jétől kizárólag adóköteles díjú kockázati biztosítást köthető a magánszemély (például a munkavállaló) javára. A magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy (például a munkáltató) által fizetett díj után a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszonyból származó jövedelemre, ennek hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint keletkezik adókötelezettség.

Az ezzel összefüggő módosítások:

- A Szja 3. § 89. pontja új meghatározást ad az adóköteles biztosítási díj fogalmára. Ennek lényege, hogy csoportos biztosítás esetén – ha a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg – a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része számít a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszonyból származó vagy egyéb jövedelemnek. Ha pedig a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg, a csoportos biztosítás díja egészében adóköteles, mely esetben a Szja tv. 70. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében a díjfizetőt az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó kötelezettség 1,18x(0,15szja+0,195szocho) terheli. Ez utóbbi körbe tartoznak az olyan csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítások, melyeket a kifizető (munkáltató) egy adott személyi állományra (például az összes alkalmazottra, a fokozottan veszélyes munkakörbe sorolt munkavállalókra) köt meg. E biztosításoknál a biztosítási díjat a biztosítási időszak kezdőlétszáma vagy az átlagos statisztikai állományi létszám alapján határozzák meg. Ugyancsak ide tartoznak a nyilvános rendezvényekre kötött kockázati biztosítások (például, ha egy tömegeket vonzó rendezvény résztvevőire csoportos balesetbiztosítást köt a rendezvényszervező), mely esetben sem a pontos létszám, sem a résztvevők személyes adatai nem ismertek
- A Szja 3. § 91. pontja új meghatározást ad a kockázati biztosítás fogalmára is. Eszerint kockázati biztosítás az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Továbbá kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási dijrész is, de nem minősül kockázati biztosításnak – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki –, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.
- A Szja 7. § (la) bekezdése helyébe lépő rendelkezés szerint a 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ha a kockázati biztosítás kedvezményezettje nem a díjat fizető más személy, akkor a megtakarítási díjrész erejéig nem szerez bevételt a magánszemély, feltéve, hogy a megtakarítási díj alapján járó biztosítói teljesítésre korlátozások nélkül a díjat fizető más személy jogosult. Ez azt jelenti, hogy ha valamennyi biztosítói teljesítésre (tehát nem csak a lejáratkor kifizetett ún. elérési (megtakarítási) összegre, hanem – a kockázati, vagy ilyen biztosítási elemeket is magában foglaló vegyes biztosítások esetében – a haláleseti, baleseti összegekre is) korlátozások nélkül a díjat fizető más személy (például a munkáltató) jogosult, úgy a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt, tehát adókötelezettség sem keletkezik. Mivel azonban a kockázati, illetve vegyes biztosításokra általában az jellemző, hogy a kockázati eseményhez fűződő (baleseti, haláleseti) kifizetések, juttatások kedvezményezettje a biztosított vagy az általa megnevezett más magánszemély (családtag), míg a díjfizető más személy csak a megtakarítási díjrész tekintetében kedvezményezett, ilyenkor a díjrészek igazolt elkülönítése alapján csak a kockázati díjrész után kell a magánszemélynek – vagy, ha a Szja tv. 70. § (6) bekezdésének b) pontját kell alkalmazni, a díjfizetőnek – adóznia.
- A Szja 9. § (3a) bekezdése helyébe iktatott rendelkezés értelmében, ha a 7. § (la) bekezdése szerinti esetben a biztosítási szerződés utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére nem a díjat fizető más személy, hanem a biztosított vagy más magánszemély (családtag) válik jogosulttá, illetve ha a biztosított a szerződő helyébe lép, a szerződésmódosítás időpontjáig – kockázati biztosítás esetében az aktuális biztosítási évben – megfizetett díj a szerződés módosításának időpontjában egy összegben minősül adóköteles biztosítási díjnak a biztosított magánszemélynél. Ha a magánszemély a korábban megfizetett díjat a díjat fizető személynek megtéríti, ezt a szabályt nem kell alkalmazni.

- A Szja tv. 95. § (6) bekezdése helyébe lépő átmeneti rendelkezés értelmében az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó 2018. december 31-én hatályos előírásokat még a 2018-ban kezdődő biztosítási évben a a szerződés fordulónapjáig, de legfeljebb 2019. december 31-éig alkalmazni kell. Amennyiben a biztosítási díj vagy annak egy része a Szja tv. 1. számú mellékletének a díjfizetés időpontjában hatályos 6.3. alpontja szerint adómentes bevételnek minősült, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 2018. december 31-én hatályos 6.6. és 6.7. alpontját kell alkalmazni.

Forrás: ado.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark