Egy vállalkozás vezetése nagy körültekintést igényel, de gyakran még a legnagyobb elővigyázatosság sem elegendő ahhoz, hogy kivédjük a céget fenyegető különféle veszélyeket. A stabil üzletmenet érdekében kiváltképp érdemes biztosításokkal védekezni, ezzel is a lehető legalacsonyabbra csökkentve a napi működésből eredő váratlan helyzetek negatív hatásait. A magyar kis- és közepes vállalkozások azonban gyakran rendkívül alulbiztosítottak, legnagyobb részük csak a szükséges, kötelezően előírt (akár banki, akár szabályozó hatósági, vagy köztestületi) biztosítási előírásokra szóló fedezetek megvásárlására költ. Fenyegető veszélyek azonban vannak bőven. Nézzük, melyek a vállalkozásokra leselkedő legnagyobb potenciális veszélyforrások!

A hazai KKV-szektorra jellemző az alulbiztosítottság és az árérzékenység. Ha van is vagyon- és felelősségbiztosításuk, többségük csak a legszükségesebb, vagy a kötelezően előírt kockázatokra köti meg azt, az ajánlatok közül pedig a legolcsóbbat választják. Bátran ki lehet jelenteni, ezek a vállalkozások gyakorlatilag hazárdjátékot űznek.

Az Allianz Kockázati Barométerén keresztül feltérképezte a vállalkozásokat leginkább veszélyeztető kockázatokat minden olyan országban, ahol jelen van. Magyarországon 2020-ban az első számú fenyegetettséget a jogi és szabályozási környezet változásai jelentik (a válaszadó szakértők 42 százaléka jelölte meg ezt első helyen). Ezt követi a kibertámadások kockázata (35 százalék), majd a képzett munkaerő hiánya (33 százalék).

Lássuk tehát a 10 legfőbb kockázatot, amelyek a vállalkozásokra leselkednek Magyarországon.

1. A jogi és szabályozási környezetben bekövetkező drasztikus változások

A kereskedelmi háborúk és tarifák, gazdasági szankciók, protekcionizmus, Brexit, az eurózóna esetleges felbomlása a válaszadók 42 százaléka szerint jelent fenyegetettséget. Csak 2019-ben 1300 körül mozgott az újonnan bevezetett kereskedelmi korlátozások száma. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita eredményeként az amerikai vámok átlagos szintje megközelítette az 1970- es évekbeli értéket.

2. Kiberbűnözés, IT-hibák és -kimaradások, adatvisszaélés, büntetések és bírságok

Tartós fellendülésben van az online kis- és nagykereskedelem, a vírushelyzet alatt megnőtt az online vásárlási kedv, ezáltal a webshopok forgalma, ebből eredően pedig a számítástechnikai kockázatok lehetősége. Ezek biztosítása azért is kiemelkedően fontos, mert a vállalatokat — ugyanúgy, mint a magánszemélyeket— olyan veszélyek fenyegetik, mint az online adatlopás vagy kémkedés.

Ha számítógépes rendszerét rosszindulatú vírusok fertőzik meg, akkor akár az egész vállalat infrastruktúrája is megbénulhat. Ezeken a kockázatokon felül az emberi mulasztás is komoly károkat okozhat, az ilyen hibák hatására ugyanúgy összeomolhatnak a rendszerek, vagy elveszhetnek az adatok.

A vállalatok kereskedelmi folyamatainak, valamint az adattárolás átruházásának növekedésével a veszély nagyobb, a vállalkozások egyre kiszolgáltatottabbak. Sok KKV számára a számítógépes kockázatok még nem annyira kézzelfoghatóak, mint mondjuk a víz- vagy tűzkárok – legalábbis ez mutatkozhat meg abban, hogy a közép- és kisvállalkozások többsége egyelőre nem biztosított az ilyen kockázatokkal szemben.

3. A képzett munkaerő hiánya

Különösebb magyarázatra nem is szorul ez a veszélyforrás, hiszen egyértelmű és nagyon is reális kockázati tényező.

4. A piaci környezet változásai

A túlzott volatilitás, a verseny fokozódása, új belépők, összeolvadások és felvásárlások, piaci stagnálás, piaci ingadozások a megkérdezettek 30 százaléka szerint jelent kockázatot. A kiszámítható piaci környezet a fenntartható üzletmenet egyik legalapvetőbb feltétele. Ugyanakkor az említett kockázati források nem extrém velejárói a piacnak: akkor válhatnak kockázati forrássá, ha hirtelen, előre nem látható módon és jelentős mértékben fejtik ki hatásukat.

5. Az üzletmenet megszakadása, beleértve a beszállítói lánc fennakadásait is

Töretlenül folytatódik az a tendencia, hogy az üzletmenet-megszakadásából fakadó veszteségek egyre inkább kiterjedté és összetetté válnak. Kiváltó tényezőik ugyancsak változatosak: a tűztől a robbanáson és a természeti katasztrófákon át egészen a digitális ellátási lánc zavaráig, sőt, a politikai indíttatású erőszakig terjednek.

A helyi és a multinacionális vállalatok számára egyaránt vagyoni kárt, az üzletmenet megszakadását és általában véve bevételkiesést okozott az, hogy a boltok hónapokra bezártak, az ügyfelek, vásárlók és a turisták elmaradtak, az alkalmazottak pedig a biztonságukat féltve nem tudtak eljutni munkahelyükre.

6. Új technológiák megjelenése

Ide tartozik például a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek, 3D nyomtatás, nanotechnológia, blokklánc hatásai, amik új válaszokat kívánnak meg a gazdasági szereplőktől is.

7. Éghajlatváltozás, az időjárás változásának való kitettség növekedése

Az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak az olyan intenzív viharok, amelyek hirtelen és nagy intenzitással csapnak le, és képesek komoly károkat okozni. A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokat veszélyeztetheti, de cégek épületeit is. Ugyancsak ide tartoznak azok a tartós, az üzletmenetet, vagy annak feltételeit érintő változások, amelyek a klímaváltozásra vezethetők vissza.

Az éghajlati kockázat figyelmen kívül hagyása költségesebb, mint a leküzdése. A következő évtizedben elsősorban a környezeti hatások, a karbonsemlegesség elérése és a klímaváltozás terén jelentkeznek majd új szabályozási kihívások és a pénzügyi szektorral szemben megfogalmazott társadalmi elvárások.

8. A jó hírnév és márkaérték elvesztése

Egy esetleges kibertámadás amellett, hogy nagyon komoly anyagi/pénzügyi veszteségeket vonhat maga után, nem utolsó sorban súlyosan károsíthatja a vállalkozás jó hírnevét.

9. Tűz, robbanás

A tűz és elemi károk kiemelt veszélyforrást jelenthetnek a vállalkozásoknak, mivel helyreállíthatatlan károkat okozhatnak az épületekben, berendezésekben, termékekben. Ebbe a kategóriába tartoznak például a tűzesetek, vagy a felhőszakadás, földrengés, üvegtörés, villámcsapás, jégverés és hónyomás okozta károk is.

10. A makrogazdasági környezet változásai

A monetáris politika, megszorító programok, nyersanyagárak emelkedése, defláció, infláció kilengései a megkérdezettek 14 százaléka szerint jelent kockázatot. A kiszámítható szabályozási környezet éppúgy fontos feltétele a fenntartható üzletmenetnek, mint a kiszámítható piaci környezet. Előre nem kalkulálható, nagymértékű kilengések vagy változ(tat)ások komoly kockázati forrást jelenthetnek a főleg a kiszolgáltatottabb helyzetben gazdálkodó KKV-k számára.

Ezeken felül természetesen még számos olyan kockázattal kell szembenézni, amik jelentős pénzügyi és infrastrukturális károkat okozhatnak, illetve megakaszthatják egy vállalkozás működését. Betöréses lopás és rablás esetén például nemcsak az eltulajdonított berendezések, hanem készpénz, értékes dokumentumok, illetve a behatolás, vagy annak kísérlete következtében az épületben keletkezett károk helyreállításnak költségeit is fedezi egy jól megválasztott vállalkozásbiztosítás.

A tartalom az Allianz Hungária Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Forrás:hvg.hu