Nem kellett sokat várnunk arra, hogy adótörvényeket tárgyaljon az új Országgyűlés. A héten lefolytatják a nagy visszhangot keltő reklámadó tervezetének általános vitáját, valamit az első kisebb adócsomagét is, amely az időszakos elszámolású ügyletek új szabályainak bevezetésére adna fél év haladékot.

Jön a reklámadó

Keményebb formában vette elő a reklámadó egy évvel ezelőtt elsikkadt ötletét L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, volt kultúráért felelős államtitkár. Törvényjavaslata szerint az adó alapja a szolgáltató árbevétele, az adó progresszív, méghozzá nem is kicsit, legalacsonyabb kulcsa 0, legmagasabb pedig 40 százalékos.

Egész pontosan az adó mértéke

az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék,
az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20 százalék,
az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30 százalék,
az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40 százalék.
A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell vonni, és az adót ennek arányában kell elosztani a társaságok között; a részletes indokolás szerint a rendelékezés célja, hogy a cégek szétdarabolásával az adót ne lehessen csökkenteni.

A törvényjavaslat rendelkezik az idei befizetésekről is: ezek szerint az idei adó és adóelőleg a törvény hatályba lépéstől az év végéig hátralévő naptári napokkal arányos; az adóelőleget augusztus 20-ig kell bevallani, és két egyenlő részletben, augusztus 20-ig és november 20-ig kell befizetni, majd december 20-ig fel kell tölteni az éves várható adó összegére.

A törvényjavaslat – elfogadása esetén – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

A reklámadó bevezetését L. Simon László az arányos közteherviselés elvének érvényesítésével indokolta.

Heves reakciók

Mind az új adónem, mind pedig annak indokolása élénk tiltakozást váltott ki az érintettekből. A magyar média soha nem látott egységben demonstrált az adó ellen, sokan – különösen a legnagyobb jövőbeli adófizető, az RTL Klub – a sajtószabadság végéről beszéltek.

A kormány elszántságát ez nem törte meg, L. Simon László arról beszélt, hogy az adót kiterjesztenék a közösségi oldalakra is, amelyek egyelőre nem adóznak hazai bevételeik után. Lázár János, a miniszterelnökség mált héten még államtitkári rangú vezetője pedig azt közölte, hogy a mintegy 10 milliárd forintosra becsült adóbevételt iskolafejlesztésre fordítják. Nem költségvetési kényszer vezet az új adónemhez, hanem a "reklámfertőzés" veszélyének csökkentésének vágya – mondta.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten biztosra vette, hogy lesz reklámadó; a tervezetben legfeljebb kisebb korrekciók lehetnek – nyilatkozta.

Még marad a számlázás rendje

Egy tavalyi törvénymódosítás szerint az idei évben év közben fog módosulni az időszakos elszámolású ügyletek teljesítésének időpontjára vonatkozó szabály, azaz azoknál az ügyleteknél, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időpontjának főszabály szerint az elszámolási időszak utolsó napja fog minősülni 2014. július 1-től kezdődően. A most benyújtott módosító javaslat ezt a rendelkezést csak 2015 január elsejétől vezetné be.

A módosítás nyomán – tehát a törvényjavaslat elfogadása esetén 2015 januárjától - jelentős cash-flow hátrány keletkezhet az időszakos elszámolást számlázó adózóknál, mert az adott elszámolási időszak utolsó napjára tolódik a teljesítés időpontja, így tehát előfordulhat, hogy az áfa-fizetés határidejekor a számlabefogadó még talán nem is fizette meg az ellenértéket, utóbbinak azonban már be kell fizetnie az áfát. Ugyanakkor előnyös lehet a változás az időszakos elszámolású ügyletek számlabefogadóinak: jelentős cash-flow előnyre tehetnek szert, hiszen elképzelhető, hogy előbb vonják le azt az áfát, amit később a számlakibocsátónak meg kell fizetniük – írta a javaslatot értékelő blogbejegyzésében az RSM DTM.

Az adótanácsadó cég azt javasolja, hogy a féléves haladékot érdemes a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára és a számlázási rendszer átállítására használni.

A módosító javaslat érinti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt is, a fejlesztési adókedvezményről szóló előírások módosítására a megváltozott uniós szabályok miatt van szükség. A módosító javaslat szerint kedvezőbbé válnak a legalább 500 millió forint értékű, kis-és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételei.

Forrás: www.ado.hu