Nem júliustól, csak januártól változik meg a folyamatos ügyek számlázása, így a cégek kaptak fél év haladékot a pénzügyi és adminisztrációs nehézségek kezelésére. Az Országgyűlés átrajzolta a fejlesztési adókedvezmények térképét, a nagyobb cégek rosszabbul, a kisebbek jobban jártak. Adózási salátatörvényt fogadtak el a képviselők.

Az Országgyűlés hétfőn 112 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más jogszabályok módosításáról szóló javaslatot.

Fél év haladék

„Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben 2014. július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli, így a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében szükséges a hatálybalépés 2015. január 1-jére történő elhalasztása" - írja az Országgyűlés által elfogadott, az „Egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról" címet viselő, elfogadott törvényjavaslat indokolásában a két előterjesztő, Manninger Jenő és Szűcs Lajos fideszes képviselő.

Az Országgyűlés döntése nyomán minden, időszaki elszámolású ügyletekben érintett társaság kap tehát fél év haladékot és fellélegezhet.

Mint arról az Adó Online több alkalommal is beszámolt, időszaki elszámolású ügylet minden folyamatos teljesítésű szolgáltatás (bérbeadás, takarítás, könyvelés), számos termékértékesítés, ahol a felek rendszeres időszakonként számolnak el. Ezeknél eddig – és az év hátralévő részében ezután is – a a fizetési határidő és az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik. Jövő januártól viszont az elszámolási időszak utolsó napja lesz a teljesítés időpontja, vagyis az áfa-fizetési kötelezettség megállapításának időpontja is. Így számos cégnek saját erejéből kell finanszíroznia az áfafizetést (ki kell fizetnie a forgalmi adót, még mielőtt a vevője fizetne), és a bevezetést követő hónapokban kettős áfa-finanszírozási kötelezettséget is el kell viselniük, hiszen a régi és az új szabály miatti áfafizetés összetorlódik.

A LeitnerLeitner a 2015-ös szerződésekben kikötött speciális fizetési határidőkkel, végső soron az adóhatóságnak benyújtott méltányossági kérelemmel tartja kezelhetőnek a helyzetet, és figyelmeztetnek: sok cégnek többletadminisztrációt is jelent majd az új rend, mert gyakrabban kell önellenőrzést végezniük azoknak a vállalkozásoknak, akik áraikat később kiigazítják.

Az RSM DTM azt javasolja, hogy a cégek a fél éves türelmi időt a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatára és a számlázási rendszer átállítására használják fel.

Fejlesztési adókedvezmény: újrarajzolták a térképet

Az elfogadott törvényjavaslat az uniós előírásokhoz szabja a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségét. A jogszabály szerint „szélessávú internetszolgáltatást szolgáló és energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel fejlesztési adókedvezményre nem szerezhetnek jogot az adózók".

Az átszabott térkép szerint fejlesztési adókedvezmény az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régiókban induló beruházás alapján vehető igénybe. Közép-Magyarországon vannak nem támogatott, illetve kisebb mértékben támogatott területek: előbbieken nagyvállalkozás kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz, kis- és középvállalkozás induló beruházáshoz vehet igénybe adókedvezményt.

Ennek megfelelően a jogszabály újradefiniálja az induló beruházás és az új gazdasági tevékenység fogalmát. Induló beruházásnak az a beruházás minősül, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi változását eredményezi. Induló beruházásnak minősül a létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

Az RSM DTM blogbejegyzésében azt javasolja, hogy azok a cégek, amelyeket a változások kedvezőtlenül érintenek, a júniusból hátralévő néhány napban jelentsék be fejlesztési adókedvezmény iránti igényüket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.

A kisebbek jobban jártak

A jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis-és középvállalkozás által megvalósított beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltételei kedvezőbbé válnak. E jogcím esetében ugyanis az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó választása szerint – a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy az évesített bérköltséget növelje.

2014. július 1-jétől a kisvállalkozásnak 10 fővel, középvállalkozásnak 25 fővel szükséges növelni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát a foglalkoztatotti létszám-feltétel választása esetén. Az évesített bérköltség növelésének választása esetén szintén enyhülnek a feltételek, ebben az esetben az évesített bérköltségnek a kisvállalkozás legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének huszonötszörősével, középvállalkozásnál őtvenszeresével kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltséget.

Forrás: www.ado.hu